„Minden fában van egy szobor, csak le kell hántani róla a felesleget.” Így köszöntötte pénteken Ruzsics Ferenc, Keszthely város polgármestere, a fennállásának 40. évfordulóját ünneplő fafaragó szakkört. A polgármester beszédében elmondta, jó érzés az ilyen közösség, hiszen ez a városnak is rangot biztosít. A jeles évforduló alkalmából nyílt kiállításon 40 év munkája, a régi és új tagok faragott tárgyai is helyet kaptak.
„Nekem ez jelentette a kikapcsolódást, és egy örömet jelentett. A fának az illata, nem mondom, hogy szaga, mert a fának illata van. Eleve, mikor valamit az ember, fogott egy botot, és elkezdte faragni, és volt egy görcs, s abból kijött egy arc, az valami csoda.” - mesélte Dr. Bekő Lajos a Fafaragó Szakkör egyik legrégebbi tagja.
Bereczky Csaba, a szakkör alapítója és vezetője már a tanulóévei alatt álmodozott egy klubról, ahol elsősorban gyerekeknek, fiataloknak taníthatja meg a fafaragás csínját-bínját. Horváth Ottó, a keszthelyi művelődési központ egykori igazgatója karolta fel elsőként ezt a törekvést, és így alakult meg 1976-ban a helyi fafaragó szakkör.
„Ez a fafaragó kör, ez kimondottan arra épült, hogy a hagyományos népművészeti kultúrának a továbbéltetését, és technikáinak megtanítása volt a fő cél, és ezen tevékenykedtem. Én magam is tanultam, és folyamatosan tanítottam úgy a fiatalokat, mint a felnőtteket. Ha lehetőség volt rá, megszerveztük a tanulmányutakat, többfele jártunk az országban már a hetvenes évek, nyolcvanas évek, kilencvenes években, Erdélybe is eljutottunk tanulmányútra, hogy fejleszthessük a tudásunkat.” - tájékoztatott Bereczky Csaba, a szakkör vezetője.
Kékedi László a Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti Tagozatának vezetője kiemelte, a keszthelyi szakkörnek példaértékű az együtt dolgozásra való képessége. Fontosnak tartja, hogy a tagok 40 év óta nagy hangsúlyt fektetnek a fiatalok tanítására, az utánpótlás nevelésére is. Elmondta, sokat jelent az ország, és Európa számára is az ilyen szakkörök megléte.
„El kell jönni, meg kell nézni mindenkinek ezt a kiállítást, erőt meríteni belőle, hogy mennyi szépség lakozik a népművészetben, és a népművészet nem egy múlandó dolog. Ez élő, tehát egy élő népművészet, nem csak a 19. században kell beszélni a népművészetről, jelen pillanatban is ezeket a tárgyakat funkcióba lehet állítani.” - mondta el a Kékedi László.
A szakkör munkáját Csengei Ágota, a Goldmark Károly Művelődési Központ vezetője egy emlékplakettel ismerte el, Kékedi László pedig a Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti Tagozatának elismerő oklevelét nyújtotta át a kör vezetőjének. A szakkör kiállítása június 21-ig tekinthető meg a Balaton Színház Simándy termében.
Regman Karola - Keszthelyi TV