180 település, és három megye fogja körbe a Balatont, Közép-Európa legnagyobb tavát. A régió állandó népessége meghaladja a 274 ezer főt. A főváros után ez hazánk turisztikailag leglátogatottabb területe. 2000-ben alkották meg a Balaton-törvényt, melynek köszönhetően 16 éve már önálló területrendezési tervvel és szabályzattal rendelkezik a magyar tenger.Ezen is túlmutatóan önálló jogalanyi státuszt szeretne a tónak a Balatoni Kör – mondta el a szerveződés szóvivője.

„A Balatonnal se úgy kéne bánni, mint csak egy dologgal. Ma a jogi státusza is az, egy tárgyként kezeljük, egy használati tárgyként, amit csak a saját érdekeink szerint használunk, pedig egy élő rendszernek az a lényege, hogy vannak saját igényei, a mi igényeinktől függetlenül azokkal is kellene foglalkozni.” - fogalmazott Kardos Gábor. 

A szóvivő hozzátette, Szőcs Géza miniszterelnöki főtanácsadó javaslatára fordultak ötletükkel a magyar kormányhoz és az Alkotmánybírósághoz. Hasonló példa erre az új-zélandi Urewera nemzeti park, mely a nyugati jogrendben az első eset volt, hogy egy ökoszisztémát jogalanyként ismertek el. Európában ez lenne az első ilyen eset. Kardos Gábor szerint ebből elsősorban a Balaton profitálhatna, ezáltal pedig az itt élő emberek és a turizmus is: 

„Ez egy élő környezet és a turisztikai vonzereje nagyon nagy részben a Balatonnak erre épül, hogy ez egy élő, Európában viszonylag egyedülálló módón megmaradt élő környezet. Ezt kell megóvnunk, hiszen ez az egyik fő attrakciónk turisztikai értelemben is, nem beszélve a többi dologról, hogy ez ökológiailag miért fontos.”

A kezdeményezést támogató Szőcs Géza az MTI-nek hangsúlyozta, hogy a jogalanyi státusz elismerése szimbolikus üzenet lenne, az élő ökoszisztéma megbecsülését és hatékonyabb védelmét jelentené. A Balatoni Kör kezdeményezése arra is vonatkozik, hogy a jogalkotó állapítsa meg a megfelelő közjogi formulát a Balaton jogalannyá válásához - tette hozzá a miniszterelnöki főtanácsadó.

Hársfalvi Ákos - Keszthelyi TV