Abban mindannyian egyetértettek, hogy a Balaton vízminőségének és az iszapkotrásnak a kérdése elsődleges. A polgármesterek elmondták, a számos strandi fejlesztés ellenére sem tudnak minőségi szolgáltatást nyújtani a vendégeknek, ha a Balaton eliszaposodik. Megállapították, hogy össze kell fogni az ügy érdekében nem csak a polgármestereknek, hanem minden olyan szervezetnek, amelynek szívügye a Balaton megóvása.

„A Pelso Társaságnak az a célja, hogy egy olyan szellemi tőkét tud adni a térségnek, amelyet szeretnénk, hogy vegyenek igénybe a meghatározó emberek. Amit a turizmusban – hiszen lehetne jobb még a turizmus, a munkahelyteremtésben – itt lehetne jobb a munkahelyteremtés, lehetne jobb a térségnek a marketingje. Nem azt mondjuk, hogy egyik is rossz, de mindegyiken mindig lehet változtatni, és ennek a kötetlen beszélgetésnek az a mottója – még egyszer mondom – hogy egyedül nem megy.” - mondta Horváth Imre, a Pelso Társaság elnöke.

Szó esett arról is, hogy hiányzik a térség átfogó marketingje. A polgármesterek elmondták, minden településnek vannak olyan kincsei, amelyekkel ide lehet csábítani a turistákat, de meg kell őket ismertetni azokkal. Emellett számos minőségi attrakció van a térségben, és újabbak is tervben vannak. Kiemelték, a régióban nem csak a Balaton-part, hanem a háttértelepülések kínálata is nagyon gazdag.

„Évi 500 ezer és egymillió vendég közötti létszámmal számolva lenne egy nagy attrakció. Vízi élményelemekkel, sportszállóval, esetleg különböző – idősek számára is megfelelő otthont nyújtó – épületek felépítésével. Óriási lehetőséget látok benne. Továbbá nagy lehetőséget kínál a volt TSZ területén, amit Tesco területnek hívunk, az a belterületi rész, és mögötte van egy 5,5 hektáros, szintén turisztikai terület.” - emelte ki Czigány Sándor, Alsópáhok polgármestere.

A fórumon szó esett a Kis-Balatonról is. A terület egyre népszerűbb, azonban a településvezetők úgy vélik, hogy látogatottabbá kellene tenni. Ugyanakkor a kerékpáros turizmus szempontjából fontos lenne a kerékpárút kiépítése és a Balatoni Bringakörrel való összekötés. A négy évszakosság kapcsán elhangzott, ennek elengedhetetlen feltétele, hogy a vendég a főszezonon kívül is találjon nyitva minőségi vendéglátó- és szálláshelyet. A balatoni régió ugyanis továbbra is a leglátogatottabb hazánkban, a vendégéjszakák többsége azonban nyáron generálódik.      

„8,7 millió vendégéjszakát töltöttek el a Balaton turisztikai térségben a vendégek. 2019-hez képest alig látható a változás, mintegy 0,2 százaléknyi, ez még mínuszba, de bízunk benne, hogy a 2024-es év erre rá fog cáfolni, és meghaladjuk a 2019-es számokat. A vendégek döntő része 6,2 millió vendégéjszakát a belföldiek töltöttek el, ami viszont már 4%-kal meghaladta a 2019-es számokat, tehát jók az irányok.” - tájékoztatott Juhász Szabolcs, a Magyar Turisztikai Ügynökség turizmusszakmai igazgatója.

Elhangzott az is, hogy a külföldi vendégéjszakák száma még továbbra is elmarad a megszokottól. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy már nem a német és az orosz, hanem a szlovák és a cseh vendégek vannak többségben, így ezen piacok iránt kell nyitni – emelték ki a településvezetők.      

Regman Karola - Keszthelyi TV