A pozsonyi csata a magyarság történelmének egyik méltatlanul elfeledett küzdelme, pedig őseink legnagyobb diadalai közé sorolható. A Kárpát-medencében végleg megtelepedő magyarok legyőzték Gyermek Lajos király hatalmas hadát, akik döntő csapást akartak mérni elődeinkre. A pozsonyi csata 907. július 4-e és 7-e között zajlott. Győzelmükkel biztosították a magyarok a Kárpát-medence teljes birtokbavételét.
„4-én és 5-én a déli, vagyis a jobb parti 50 ezres sereget semmisítették meg a magyarok. 6-án két csoportban hajnalban átúsztattak a Dunán a magyarok olyan távolságban, hogy az ellenség ne láthassa meg. Majd a két sereg keletről és nyugatról meglepetéssel támadták meg a balparti 40 ezres sereget, melynek teljes győzelem lett az eredménye.” - ismertette Krupla Zoltán a Keszthelyi Nemzeti Kör Egyesület elnöke.
A Keszthelyi Nemzeti Kör és a KÉSZ Keszthelyi csoportjának tagjai minden évben megemlékeznek a magyarság legfontosabb tetteiről, legkiemelkedőbb alakjairól, így Árpád fejedelemről is.
A IV. Béla parkban rendezett megemlékezésen olyan régi magyar énekek is felcsendültek, mint az Árpád apánk ne féltsd ősi nemzeted, az Isten áldja meg a magyart vagy a Boldogasszony Anyánk. A műsort versekkel is színesítették.
Az eseményen elhangzott Szőke István Attila műve is. A versíróra jellemző a magyar múlt tisztelete, a műveltség, a lélek, a megmaradás fontossága, az ősi örökségünk megóvása. A rímeket Vozár Péterné tolmácsolta.
A műsor végén megkoszorúzták az Árpád fejedelem emlékére ültetett tölgyfát, valamint meggyújtották az emlékezés gyertyáit.
Lendvai Bianka - Keszthelyi TV