A jelenlegi felvetések szerint idén 120 éves a Fenyves allé. A Festeticsek által telepített hat kilométeres fasor kora és elhanyagoltsága miatt pusztulóban van. Komoróczi Lajos aggódó civilként kezdett el komolyabban foglalkozni az alléval. Az általa és több a Georgikonon tevékenykedő társa adatait felhasználva egy előadáson mesélt a keszthelyi agrármérnök a Festeticsek szép örökségéről a Fejér György Városi Könyvtárban.
Hat kilométer, 660 fa, 120 év – ez számokban a Fenyves allé. A védett fasor az Alsópáhokra tartó 75-ös úttól egészen Fenékpusztáig húzódik. Állományának 95%-át feketefenyő alkotja, de erdei fenyők, vadgesztenyék, vadkörték és egy öreg tölgy is színesíti a Festeticsek által ültetett allét.
A fasorról Komoróczi Lajos tartott előadást a Fejér György Városi Könyvtárban. A keszthelyi agrármérnök személyes indíttatásból kezdett el komolyabban foglalkozni a lakóhelye szomszédságában húzódó fasorral.
Komoróczi Lajos szerint fontos, hogy ismerjük az allét és pontos számokkal rendelkezzünk róla, hiszen csak úgy lehet befolyásolni a fasor jövőjét, ha megfelelő adatok állnak róla rendelkezésre.
Sok helyen a Fenyves allé születését 1880-ra datálják, ami feltehetően nem pontos. Az 1894-es dátum Festetics Tasziló mellett érdekes módon Kossuth Lajoshoz köthető, hiszen amikor Keszthely város díszpolgára lett Kossuth, a város fő utcáját is nevére keresztelték, kifejezve a keszthelyiek szimpátiáját a meghurcoltatott és állampolgárságát vesztő Kossuth Lajos iránt.
A császári szimpatizáns Festetics Tasziló pedig nem volt hajlandó egy császárellenes forradalmáról elnevezett úton kimenni a fenékpusztai méneshez, ezért telepítette az allét.
Korabeli fotó a Fenyves alléról, a kép feltehetően 1930 előtt készült, mivel a fenyőfákat övező nyárfákat ekkor vágták ki. Ezek a fák szolgáltak alapanyagul a Halászcsárdához.
Az út menti fasor telepítése a kor divatja is volt. Festetics Tasziló felesége, Mary Hamilton skót hercegnő hatása is lehetett, hogy elülették annak idején a 900 csemetét. Valószínű azért esett a választás a feketefenyőre, mivel idős korára ez a fa ernyő formájúra változtatja meg lombkoronáját, és így egy toszkán hatást tükröz, ami nagy kedvence volt Festetics Taszilónak és skót feleségének.
Előadásához Komoróczi Lajos leszögezte, hogy ő egy a fasorért aggódó civilként és nem szakértőként vizsgálja az allét. Az adatok, és fotók összegyűjtéséhez olyanok voltak segítségére, mint dr. Fischl Géza és dr. Szabó István egyetemi tanárok, vagy Lenkai Anna Borbála, Bilinszky Aliz és Kenesei Bezzeg Katalin, akik valamilyen módon mind a Georgikonhoz kötődnek.
Hársfalvi Ákos - Keszthelyi TV
