Dr. Márfi Gyula áldotta meg a domborművet, amely a vértanú Bódi Mária Magdolnának állít emléket. A szigligeti születésű fiatal lány életében már gyermekkorában is fontos szerepet játszott a hit annak ellenére, hogy szülei nem voltak vallásos emberek. Önmegtartóztató életet élt és fontos volt számára a szegények segítése. Szentté avatását Mindszenty József kezdeményezte, de Márfi Gyula érsek is közben járt ügyében.           

„Kellenek példaképek, és ezt a Szentatyának is mondtam, hogy szentté avatott pápából meg püspökből meg apácából már van elég, de szentté avatott munkáslányból kevés van. Ő lehetne igazán a mai lányoknak és fiataloknak is a példaképe. Egyébként az úgynevezett egyházmegyei eljárás már lezajlott, és azt Rómában el is fogadták, ami nem kis dolog, mert mondhatnám így, hogy csont nélkül elfogadták az első fokú eljárást.” - tájékoztatott a veszprémi érsek.

Bódi Mária Magdolna 1945-ben halt vértanúhalált, amikor a szovjet csapatok bevonultak Litérre. Magdit a bunker ajtajában kapta el egy katona, ő azonban óvva a Jézusnak felajánlott szüzességét, szembeszállt az oroszokkal. Hat lövést adtak le rá, az utolsó golyó szíven találta. A badacsonytördemici templom falán lévő domborművet a Veszprémi Egyházmegye felkérésére a keszthelyi kötődésű Turi Török Tibor készítette.

„A kultuszát itt a Balaton északi partján erősen ápolják, köszönhetően Márfi érsek atyának. Érsek atya indíttatására készítettem el egyszer Veszprémben az Érseki Palotában a térplasztikáját, a mellszobrát, amit most avattunk fel. Most ide került ez a féldombormű, és ezzel is igyekszünk ennek a kis hölgynek, ennek a kis szent életű embernek a hagyományát, emlékét ápolni.” - emelte ki a szépmíves.

A Bódi Mária Magdolna hitvalló és vértanú életéről tett tanúvallomások több száz oldalas dokumentációt tesznek ki. Ezt 2016-ban nyújtotta be Dr. Márfi Gyula érsek a Vatikánnak. A Kongregáció határozhat először boldoggá avatásáról, majd később akár a szentté avatásáról is. A végső döntést a pápa mondja ki. 

Regman Karola - Keszthelyi TV