Augusztus végétől indult meg az algásodás a Balaton nyugati medencéjében. 1994-ben volt utoljára ilyen a tónál. A Balatoni Limnológiai Intézetnek ötven évre visszamenőleg vannak adatai az algásodásról, ennek mennyisége a legnagyobb kánikulában sem érte el az egészségügyi világszervezet felső határát az elmúlt 20 évben.  A Kis-Balaton vízvédelmi rendszerének és a modern szennyvíztisztítók kiépülésével nagymértékben javult a Keszthelyi-öböl vízminősége és csökkent az algák táplálékául szolgáló nitrogén és foszformennyiség. Ez elaltatta a kutatók éberségét és csak a vízminőséget figyelték.

„Az üledéket nem vizsgáltuk, senki nem vizsgálta, ez előtt jó pár évtizeddel igen, de mint elmondtam, most ennek nem volt relevanciája az elmúlt tíz-húsz esztendőben”- mondta Vörös Lajos, a Balatoni Limnológiai Intézet tudományos tanácsadója. A szakember a Balatoni Szövetség ülésén beszélt az algásodásról. A tó menti önkormányzatok kiemelt figyelmet fordítanak a nyáron tapasztalt problémára. Ismét felmerült a mederkotrás, mint megoldás. Vörös Lajos kifejtette, hogy a kérdés a kotrás volumene, hiszen az egész Keszthelyi-öböl felső iszaprétege hatalmas mennyiség.  A tudományos tanácsadó kifejtette, hogy egy átfogó kutatásra van szükség, hogy megelőzhessék az algásodást: „A hidrológusok, a meteorológusok, a biokémikusok, az ökológusoknak az együttműködésére van szükség. ez elhatározás és nem utolsó sorban pénzkérdés, amihez meg kell találni valahonnét a forrásokat, amelyek biztosítják a közeljövőben – nem nagyon halasztható ez a dolog – ennek az intenzív, együttes kutatómunkának a megkezdését.”

A limnológiai intézet adatsorából kiderül, hogy 1982-ben és 1994-ben voltak drámai algásodások  a tavon és az ezt követő években nem következtek be inváziók. Vörös Lajos szerint lehet arra következtetni, hogy így jövőre sem lesz algásodás, de – úgy fogalmazott – nagyobb összegben nem merne erre fogadni. 

Hársfalvi Ákos - Keszthelyi TV