Mi az a bivalyóvoda? A borjakat egy helyre fektetik a tehenek. Míg a többség legel, addig két-három példány vigyáz az idén született jószágokra. Nagyon jó volt az idei szaporulat. 2 bika mellett 79 tehén van most Kápolnapusztán, augusztus végétől kezdve már 75 borjút ellettek és még várhatóak jövevények. Az állatok jó kondícióban vannak, köszönhetően az idén csapadékkal bőven táplált legelőknek.A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság célja, hogy növelje az állományt. 

„Meg kell találnunk az optimális létszámot, azért mert ha kevés az egyedlétszám a területen, akkor a szolidágas, a különböző cserjék elszaporodnak. Ha nagyon sok, akkor nyilván mondhatnám úgy, hogy meggyötörjük a legelőt. Azt próbáljuk beállítani, hogy harmonikusan legyen az egész, se sok, se kevés ne legyen és akkor karbantartják ezt a mocsaras, lápos területet itt a bivalyrezervátum területén” - nyilatkozta Dér Ottó, a rezervátum üzemeltetője. 

A nemzeti park kiemelt feladata az őshonos háziállatok génmegőrzése. Egykoron a Festetics-család birtokain nagy számban tartottak bivalyokat. A húshasznuk mellett már akkor is a legelőterületek kezelésében töltöttek be jelentős szerepet ezek az állatok.

Erős, mint a bivaly – tartja a mondás. Ezek az állatok rá is szolgáltak erre. Azt mondják, hogy egy bivaly két ökörrel ér fel. Noha igavonásra már nem használják őket, kiváló zöldterület-karbantartók itt a Kis-Balaton környéki vizes élőhelyeken. Azt is mondják, hogy ők a terep fűnyírótraktorjai. 

A Kárpát-medencére jellemző élőhelyek sokfélesége csak akkor őrizhető meg, ha ott legelő állatok élnek. A bivalyok természetes módon gondoskodnak a változatos talajról, ezzel a növény- és az állatvilág sokszínűségéről is. Szinte elképzelhetetlen, de ezeken a fás legelőkön egy adott területen belül sűrűbb az állat- és növényfajok száma, mint egy esőerdőben. A látogatóhely adatai szerint a tavalyi 33 ezer után idén mintegy 29 ezer vendéget fogadott a bivalyrezervátum, Magyarországon ez a legnagyobb látogatható bivalycsorda.

Hársfalvi Ákos - Keszthelyi TV