A KSH adatai szerint 1895-ben 15.700 példányt számlált a hazai bivalyállomány. A 70-es, 80-as évekre csaknem kiveszett a magyar bivaly. Tavaly viszont már átlépte a 6000 példányt az állomány, melynek felét teszik ki a tehenek. A 2000-es évek elejei pár száz darabról növekedett ekkorára az állomány.

Kovács Alexandra, a Magyar Bivalytenyésztők Egyesületének ügyvezető titkára: „Az állomány növekedése nagyban köszönhető az őshonos támogatások megjelenésének, ugyanis ez a tenyésztést egy újabb színvonalra tudta emelni. Ez adott a bikanevelésnek is egy kezdőlöketet. Egyszerűen egyre többen fedezték fel a bivaly hasznát és egyre több tagunk lépett be, így növekedhetett az állomány.”  

A Magyar Bivalytenyésztők Egyesülete 1999-ben alakult, jelenleg mintegy 130 tagjuk van. A nagyobb állománnyal dolgozó hazai gazdák egy kivételével mind a húsáért tartják ezt az állatot. Így van ez a Tarkarét bivalytenyészetnél is. A Zala megyei biofarmon 2013 óta foglalkoznak az állatok tenyésztésével. Hajnal György és felesége, Osvald Zsófia 170 példányt számláló állománnyal gazdálkodik 250 hektár változatos legelőn. A Tarkarét gazdái szerint azonban ezt nem is nagyon igényelnék ezek az állatok. 

„A bivaly az elél a sáson is, nagyon sok helyen nincsen lehetőség a jó takarmányra és el van kevesebbel is. Nem kifizetődő például hizlalni, akik hústípusú marhaféléket tartanak, azoknak nem lenne a kedvencük a bivaly. 48-49 százalékban vágódik, akkor is hogy ha éppen fehérje dús takarmányt kap, akkor is ha éppen sásos takarmányon van, a faggyú egy picit több lesz, de húsba nem hoz ki többet” - mondta Hajnal György bivalytenyésztő. 

A jószágokat barátságos odaadással, nyugodt környezetben nevelik, a mennyiségi szempontok helyett az állatjólétre és a minőségre koncentrálva. A törzsállományban lévő tehenek kifejezetten igénylik a törődést, vakarást, több példánynak még a hátára is fel lehet ülni. Osvald Zsófia azt tapasztalja, hogy egyre felkapottabb a bivalyhús: „Jó helyzetben is vagyunk, mert azt kell mondjam, hogy itt a Balaton közelében sok étterem van. Van ahol kihasználják, hogy egy strandon el lehet adni a bivalyburgert is és gyakorlatilag minden húsrésszel dolgoznak és mindenre kitaláltak valamit, de a klasszikus gulyásleves, pörkölt is nagyon megy.”

A húsa és teje mellett a bivalynak komoly haszna lehet a legelők karbantartásában. A mélyebb fekvésű területeket, akár a nádasokat is hasznosítani lehet ezekkel a jószágokkal. Hazánkban a Balaton-felvidéki Nemzeti Park jár ebben élen, 2018-ban csak a Kis-Balatonnál már több mint 500 bivalyt tartottak. 

Hársfalvi Ákos - Keszthelyi TV