2-2,5 kilogramm közötti pontyokat dolgoznak fel a balatonboglári üzemben. A konyhakész termékek a balatoni tógazdaságokban, szigorú minőségi követelmények betartásával nevelt halakból készülnek.

„Két halfajt és két tájfajtát használunk, az egyik a ponty faj, a másik pedig a süllő. A pontyon belül használjuk a balatoni sudárpontyot és a varászlói tükrös tájfajtánkat. Ez a kettő tájfajta, ami hivatalosan bejegyzett és a Balaton vízgyűjtőjén élő és szaporított tájfajta” - mondta Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója. 

Tiszta, a halfajra jellemző, mellékíz nélküli termék előállítása a cél, amihez alacsony zsírtartalmú halakat kell termelni. A feldolgozott készítmények elő- és mélyhűtött formában kerülnek a fogyasztókhoz. A balatoni hal feldolgozását végző üzemben 540 főt alkalmaznak.

Gödry Zoltán, a Halker Kft. tulajdonos-ügyvezetője: „Részt vehetünk a balatoni hal népszerűsítésében, gyártásában, forgalmazásában. Örömmel vágunk ebbe a projektbe  és nem csak azért, mert nincsen hasonló minőségű termék a piacon, hanem azért is, mert szívügyünk a Balaton, a balatoni hal.”

A Halgazdálkodási Zrt. célja az, hogy azt a gasztronómiai minőséget érjék el, amit a Balaton nyújt. Ehhez a társaságnak vissza kellett szerezni azokat a tógazdaságokat, melyek egykor a Balatonnal kapcsolatban álltak. A Balatoni hal brand létrehozását az Agrárminisztérium is támogatta. A tárca célja, hogy az egy főre eső éves halfogyasztás 2030-ra elérje a 7,6 kilogrammot. 

„Arra törekszünk és minden eszközzel támogatjuk, hogy visszaadjuk a balatoni hal illő rangját. Reméljük, hogy a vásárlók és a fogyasztók partnereink lesznek. Bizakodásra ad okot, hogy a halfogyasztás lassan, de folyamatosan nő Magyarországon. 2013 óta 18,5 százalékkal növekedett ez a fogyasztás” - fogalmazott Nagy István agrárminiszter. 

A balatoni hallal elsősorban a vendéglátó egységeket látják el mostantól. A kisfogyasztók is megvásárolhatják a termékeket Siófokon, Balatonbogláron, Keszthelyen és Veszprémben.

Hőársfalvi Ákos - Keszthelyi TV