Az utolsó simításokat végzik a Szent Miklós kápolna faliképein a szakemberek. Az 1300-as években épült templom első írásos említése 1443-ból származik, a temetőkápolna valószínűleg az egykor Szentmiklósszegnek nevezett középkori városrész egykori kápolnájával azonos. Az épület a török korban összeomlott, 1713-ban építették újjá, majd 1775-ben és 1909-ben is átépítették. A szakembereknek így kifejezetten vastag vakolatréteget kellett lebontaniuk a feltáráshoz.     

„A kápolna teljes belső tere ki volt festve, ennek egy részét tudjuk majd most megmutatni az utókornak, mert be volt omolva ez a kápolna, a török időkben teljesen rom volt. A természet kezdte visszavenni, és a falfelületeket elkövesítette, úgyhogy ennek a tisztítása fáradtságos munka volt, és vastag vakolat alól bontottuk ki a gótikus falképeket.” - tájékoztatott Nemessányi Klára restaurátor.

A kápolnát 2001-ben felújították, ekkor kerültek elő a külső falon látható freskók. Ezek alapján merült fel a szakemberekben, hogy a belső falakat is fel kellene tárni. Sokáig nem volt erre anyagi fedezet, ezért a munkát a Nemzeti Kulturális Alap és Keszthely önkormányzatának támogatásával az idén tudták elkezdeni. A helyreállítási folyamathoz több szakember is csatlakozott.

„Amennyire lehet, bekapcsolódtunk a folyamatokba, a Kulturális Örökség Napjait például a restaurálás kapcsán fűztük fel a Szent Miklós kápolnához vezető sétára. Itt az első nap lehetőség volt arra, hogy szakemberek vezetésével megismerkedhessenek a látogatók a belső felületeken előkerült falképekkel.” - emelte ki Klinger László, a Balatoni Múzeum régésze.

A restaurátorok a héten befejezik a munkát. A feltárt freskókat konzerválják, hogy minél tovább megőrizhessék az utókornak. A kápolnában találtak egy ülőfülkét is. Ez alapján tervben van a jövőben az egykori középkori templom alapszintjének, valamint a nyugati fal freskóinak feltárása is.

Regman Karola - Keszthelyi TV