A kápolna történelmét követően a feltárás körülményeiről mesélt Orha Zoltán régész-muzeológus, az itteni munkálatok vezetője. Az érdeklődők megismerhették, hogyan találták meg az itt dolgozók a kriptát, amiről sejtelmük sem volt a szakembereknek. Az ásatás során kiderült, hogy legalább 3 felnőtt és 1 gyermek koporsójának maradványai vannak ott, feltehetőleg a 18. században kerültek oda, csontokat még nem találtak. Megtudhatták a megtalált kislány sírjának körülményeit is, de számos felmerült kérdésre adtak választ a régészek. Egyebek között arra is, hogy hogyan alakultak az átépítések, milyen köveket használtak, vagy hogy mit várnak még a későbbiekben. A városból és a környékből is szép számmal érkeztek érdeklődők. 

„Az az igazság, hogy nagyon érdekel a környéknek a története, és ezért minden olyan helyet, amely a történelemmel kapcsolatos, épített, természeti értékek, azokat rendszeresen felkeresem a családdal együtt. A feleségem, fiam is itt van és azokat járjuk nyáron, amikor egy kis szabadidő van rá” - mondta el Vikár Tibor.

A feltárás a közösségi régészet keretein belül zajlik július 31-ig. 2016 óta szerveznek a régészek ilyen eseményeket, mivel úgy tartják, hogy manapság a közönség egyre inkább részese szeretne lenni a munkának, nem csak az eredményét szeretnék látni. Nagy sikere van a programnak, amelyre a Göcseji és a Balatoni Múzeum ad lehetőséget. Idén számos itt nyaraló is jelentkezett, hogy akár csak egy napra is segítené a régészeket. 

„Nagyon izgalmasak az eredmények, amelyek még egyáltalán nem lezárt eredmények. A régészeti feltárás az megtörtént, de az eredményeknek a kiértékelése az még ezután fog következni. Hosszú-hosszú napok várnak ránk, arra a csapatra, akik részt fognak venni a kiértékelésben. Nemcsak régészek, építészek, művészettörténészek, restaurátorok fognak együtt dolgozni" - emelte ki Havasi Bálint Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatósága főigazgatója.

 A kápolnában 2022-ben zajlott freskórestaurálás. Az ásatás során úgy vélték az egyik freskó keretét találták meg, de ennek tisztázásához még további vizsgálatok szükségesek. A nyílt napon arról is szó esett, hogy a gótikus falképeket egy vakolat fedte el. 

„Én azt hiszem, hogy ezzel ők le is zárják a régészeti kutatást. Minekünk a folytatásban építészre lesz majd szükségünk, aki a karzatot bontja, megtervezi a világítást, a korszerű szellőztetést esetleg, a nedvesedés megszüntetésével foglalkozik” - osztotta meg Nemessányi Klára okleveles festőrestaurátor-művész.

A Szent Miklós kápolna egyik legnagyobb pártfogója a Keszthelyi Városvédő Egyesület. A régészekkel közösen az a céljuk, hogy a műemléket bemutathatóvá és látogathatóvá tegyék a nagyközönség számára a jövőben. 

Lendvai Bianka - Keszthelyi TV