Rajtunk is múlhat, hogy mi lesz a Balaton sorsa – ezt hangsúlyozzák a Budapesti Műszaki Egyetem kutatói. A szakemberek már 8 éve azon dolgoznak, hogy segítsenek megtalálni a közös nevezőt a lakosság, a nyaralók valamint a turisztikai ágazatban dolgozók álláspontjai között. Hangsúlyozzák, olyan már nem lesz a magyar tenger, mint ahogy évtizedekkel ezelőtt megszoktuk, de van esély, hogy mindenki – ha nem is teljes mértékben – de elégedett legyen.
Az éghajlatváltozás hatásai a természetes vizeknél is megfigyelhetőek, így a Balaton vízszintjénél is. Az Országos Vízjelző Szolgálat adatai alapján 2018 májusában még 127 centi volt a vízállás, addig tavaly ugyanebben az időben 112, idén pedig 85. Az MTA-BME kutatóinak tavaly jelent meg a Hidrológiai Közlönyben egy kimutatása, miszerint az éves természetes vízkészletváltozás az előrejelzések többsége szerint egyre többször negatívba fordul. Vizsgálataik alapján arra az eredményre jutottak, hogy az optimista felfogás szerint a tó jelenlegi alakja egészen a század végéig fennmarad, bár vízpótlás hiányában átmenetileg többször nagyon alacsony tartományokba süllyedhet a vízállás. Úgy vélik a mai ismert állapotot 2040 után már valószínűleg csak időszakos vízpótlással lehet fenntartani. A realista eredmények szerint a század utolsó harmadában a vízmérleg fokozott romlása miatt a jelenlegi kiterjedése csak jelentős vízpótlással tartható fenn.
„Körülbelül 10 év múlva már elég fontos kérdést kell megválaszolni vagy nekünk tudósoknak, vagy a társadalomnak, az itt lakóknak, hogy milyen Balatont szeretnének. Szeretnénk egy olyan Balatont, amire mindenki emlékszik, vagy közel olyan Balaton – ugyanolyan már nem lehet a klímaváltozás miatt – vagy, ha nem avatkozunk be, akkor meg egy másféle Balatonunk lesz, egy olyasmi tavunk lesz, vagy inkább 4 tavunk, mint a Fertő-tó és akkor ezt kellene valahogy eldöntenünk, hogy melyik irány a helyes” - ismertette Fülöp Bence a MTA-BME szociohidrológiai munkacsoport kutatója.
A szakember hozzátette, társadalmasítják a kérdéskört. Elérhetővé teszik az adatokat és a módszertanokat, de a társadalomnak közösen kell eldöntenie, hogy mi legyen a Balaton sorsa.
„Most készül egy közgazdasági cikkünk, ami vízszint és a turizmus közötti sokak által vélt kapcsolatnak a cáfolata. Tehát nem attól függ a balatoni turizmus, hogy mekkora a víz, hanem sokkal jobban függ attól, hogy szerdán milyen időjárás-jelentés van, illetve az, hogy mennyi pénzük van az embereknek elkölteni” - tette hozzá a szakembert.
A kutatók arra is rámutattak, hogy a vízhasználóknak a pótlási lehetőségektől függetlenül is el kellene fogadnia a vízszintváltozásokat, és azt is, hogy hosszabb távon a Balaton jelenlegi alakja valószínűleg csak mesterséges beavatkozással tartható fenn. A kutatók hangsúlyozzák, hogy amennyiben a vízpótlás elérhető lenne, a jelenlegi vízszintszabályozási rend lazíthatóvá válna, mivel az alacsony vízállás kezelhetőbb, így okafogyottá válna a vízszint tartósan magas értékre való szabályozása. Ezzel enyhíthetőek lennének a negatív ökológiai hatások is. Kiemelték, hogy a kiépítendő vízpótlási kapacitás csökkenthető, ha a tóhasználók szélesebb tartományú ingadozást is el tudnak fogadni.
Lendvai Bianka - Keszthelyi TV
