Keszthely középkori településmagja három templom köré szerveződött. A Szent Miklós kápolna az egyetlen, ami még ma is áll. Itt nyáron ásatás lesz, az elmúlt években restaurálták a kültéri freskókat, a belsőket pedig feltárták. 

A Szent Lőrinc rotunda kevésbé ismert. Ennek nyomai a Fő téri templom mellett található Várkertben vannak, ám semmiféle írás nem emlékezik meg arról, hogy a köralakban lévő kövek valójában egy épületnek az alapjai.

A Festetics-kastély parkjában található Szent Márton templom helyét már csak egy emlékkő jelöli. 1788-ig a város plébániatemplomaként funkcionált. 

„Ráadásul, hogyha ismerjük a város történetét, van is egy kis feszültség a Festeticsek és a város között. És valahol ennek szimbóluma is ennek a templomnak a megszűnése, vagy elvesztése. Úgyhogy ennek a Festetics-kastélynak a parkjába megidézni valahogy úgy, hogy közben tiszteletet mutasson a kastélyparknak, de mégis megelevenítse ennek a templomnak a múltját is. Úgy, hogy közben ne legyen valami túlságosan hivalkodó és tulajdonképpen ne legyen egy erőltetett templomrekonstrukciószerű megoldás. Úgyhogy azt hiszem, hogy mindegyikben nagyon különböző kihívások voltak.” - mondta el Halmos Balázs a BME egyetemi docense.

A negyedik éves BME-s hallgatók 2-3 fős csoportokban, 3-3 brigádban dolgoztak a megoldásokon. A modern elképzelésektől a klasszikus megoldásokig sokféle projekt született. A résztvevők vallják, hogy fontos megmutatni, hogy egyetlen megoldás helyett azt érdemes feltárni, hogy milyen gazdag gondolatokat ébreszthet egy rejtőzködő történeti érték. A hallgatók arra is rávilágítottak, hogy nem csupán múzeumi tárgyak lehetnek az emlékek. Az egykori templomok a közösség mindennapi életében is hasznos szereplőkké válhatnak. A projekt a Keszthelyi Városvédő Egyesület együttműködésével valósult meg, akik az épületekről szóló dokumentumok összegyűjtése mellett korszerű felméréseket is végeztek, például lézerszkenneres és talajradaros vizsgálat is készült. 

„Azt reméljük tőle, hogy a friss gondolatokkal pályára állíthatják ezeket a vállalásainkat, azt hogy méltó módon lehessen megemlékezni ezekről az épületekről. A meglévő értékeinket, amik nincsenek feltétlenül az értékükön kezelve, ezeket sokkal jobb minőségben lehessen bemutatni akár a helyi lakóknak, akár az idelátogató turistáknak. Úgyhogy nagyon bízunk abban, hogy az itt elhangzott, rengeteg jó ötlet az meg tud majd valósulni valamilyen formában, vagy későbbi megvalósulásoknál alapötletként szolgálhat.” - emelte ki Béres Attila építészmérnök, a Keszthelyi Városvédő Egyesület egyik alapítója.

A résztvevők bíznak abban, hogy a folyamat folytatódhat, további kutatásokkal segíthetik az épületek feltárását. Fontosnak tartják azt is, hogy a kutatási anyagok minél szélesebb körben megismerhetőek legyenek, így cél, hogy az épített értékek dokumentációja a digitális térbe is felkerüljön. 

Lendvai Bianka - Keszthelyi TV