VATIKÁNI LEVÉL VÉRTESALJAI LÁSZLÓ JEZSUITA SZERZETESTÓL

A Szent Pápa "Kézfogás" harangja...

Sapieha krakkói érsek a Rómából doktori disszertációja megszerzése után hazatért fiatal papját, Karol Wojtylát 1948 nyarának végén első kápláni helyére, a Krakkótól keletre 30 km-re fekvő Niegowic faluba küldi. Az ifjú pap reverendában, vállán nagy hátizsákkal utazik, az utolsó pár kilométert gyalog teszi meg, szántóföldeken keresztül. Egyik dombháton kibomlik előtte immár az ő falujának a képe, először a templomtornyot látja meg. Harangszó hallatszik... Karol megáll, leveszi a hátizsákját, letérdel és megcsókolja a földet.

Így kezdődött egy csodálatos lelkipásztor életút, melynek további állomása a krakkói Szent Flórián templom, majd a lublini katolikus egyetem, mígnem 4 éves tanárság után 1958-ban püspökké nevezik ki. Mindössze 38 éves. Kinevezéséről útközben értesül, éppen fiatalokkal zarándokol a Mazúri-tavaknál. 1964-ben VI. Pál pápa Krakkó érsekévé teszi, majd 14 évvel később 1978.október 16-án pápává választják. 58 éves. Ekkor kezdődött egy csodálatos pápai életút, melynek során 104 apostoli látogatás keretében a föld több országát meglátogatta. S amíg tehette, egy-egy országba érkezése után lehajolt és megcsókolta az anyaföldet. Nagyon sokszor harangzúgás közepette....

Rómában az Apostoli Palota pápai lakosztályának dolgozószobájából a Szent Péter térre és a bazilikára lehet látni, annak homlokzatán pedig a harangfülkére. Ha ünnepi alkalommal megszólal a több tonnás nagyharang, hangja végig-gurul a Borgón, a vatikáni városrészen és gyülekezésre mozgósít. Negyed óránként pedig kisharangok jelzik a pontos időt. Aki a Vatikán közelében lakik, együtt él ezzel a harangszóval, része lesz életének.

"Mindenki hord magában egy harangot, egy nagyon érzékeny harangot, amit szívnek hívunk. Szóljon hát ez a harang  ennünk és hangjai fonódjanak össze szép melódiává" - tanította 1995. március 26-án a római Rózsafüzér Királynője plébánia meglátogatásakor. Hét évvel később 2002. március 27-én Rómában a Vatikán VI. Pál aulában a szokásos szerdai általános kihallgatás keretében 11 óra 20 perckor II. János Pál pápa megáldotta a négy magyar település összefogásából  észült "Kézfogás harangot".

Azóta 24 év telt el, melynek során a lengyel pápát boldoggá, majd szentté avatták. A Kézfogás harangját egy szent ember áldotta meg. Ezt akkor is tudtuk róla és miután megérkezett az "atyai Házba", az Anyaszentegyház tévedhetetlenül kihirdette, hogy ő " A Szent Pápa". Az ó szentáldása teszi különlegessé ezt a harangot.

Még nem teljesedett be a sorsa, még nem kapta meg azt a helyet, melyet a Kézfogás harangja megérdemel! Most is  elyén van, szolgál és hirdeti Isten dicsőségét, de továbbra is várja, hogy a végleges és méltó helyére kerüljön. 

Ha van valami, ami türelmes, a harang bizonyára elsődlegesen az! Egész lénye alázatos várakozás, csendben, mozdulatlanul, rejtetten. Körötte csak galambok repülnek és a szél paskolja súlyos köpenyét. A harangot megszólító nyelvet a mi népünk a harang "lelkének" hívja. Ez a lélek-kalapács ott nyugszik a búra alatt és éjjel-nappal arról álmodik, hogy meglendítsék, mind nagyobb ívben, mígnem nekiütődve életre kelti belőle a mindig is benne szunnyadó Hangot.

Félreérthetetlen a harangszó, mert Isten üzenete nekünk, onnét Föntről, akik a harangszó alatt járunk-kelünk. Vannak országok, ahol a születésre is harangoznak a csengő kisharanggal, míg a temetésre a lélekharang kíséri a hazavágyó ember lelket a Teremtője mellé.

Kedves jó Kézfogás Harang! Isten éltessen születésnapodon! Köszönjük türelmes várakozásodat! Huszonnégy éves vagy. Egy harang életében ez nem negyed-élethossz, hanem talán csak az első év a százból. Tudjuk, túlélsz bennünket, de kérünk, vigyázz, nagyon vigyázz ránk, hogy a Te szavadra hallgassunk, mutasd nekünk az utat, és az "odafönt valókat keressük"!

A harang jelenleg a gyenesdiási Havas Boldogasszony templom tornyában szolgál.

A levelet köszönjük Vértesaljai Lászlónak és Andrásnak!