A múzeumpedagógiai térben 15-20 főnek tudnak foglalkozásokat tartani. Az átadóra egy időszaki tárlatot rendezett Lukács Gábor és Szanati Angéla. Három korszakban mutatják be a fotók az emlékház évszázadait. A terem kialakítása már az épület és a kiállítás 2023-as bővítésekor és felújításakor felmerült. 

„Sokat beszélgettünk, hogy mi legyen a teremnek a neve, de úgy gondoljuk, hogy Szendrey Ignác legalább annyira jelentős tagja volt a Szendrey-családnak, mint a többi Szendrey, ha nem jelentősebb, ezért az ő nevére esett a választásunk. Én úgy gondolom, mint Georgikonon végzett gazdász, mint a Károlyi-birtok jószágkormányzója, megilleti” - nyilatkozta dr. Lukács Gábor egyetemi docens, a Szendrey Emlékház gondozója 

Szendrey Ignác 1800-ban született Aszalon. Lánya, Júlia jellemzése szerint „Egyszerű, de művelt lelkű ember volt, tudott számolni a körülményekkel.” A kutatók szerint tévesen rögzült az a kép, hogy ő Petőfi zord apósa volt. Levelezéséből kiderül, hogy nagyon jó gazdasági szakember volt, ugyanakkor egy olyan családfő, aki komolyan részt vett családja életében.  

Dr. Gyimesi Emese tudományos munkatárs, Szendrey Júlia-kutató: „Nagyon aktívan belevonódott a lányai életébe – nem csak Júlia, hanem Mária életébe is. A közhiedelemmel ellentétben Szendrey Júliát sem tagadta ki. Nyilván egyáltalán nem örült Petőfinek, aki tudatosan nem akart állást vállalni és ez nem volt túl bizalomgerjesztő a számára. De teljesen meg lehet érteni a szempontjait és nagyon nagy dolog, hogy felül tudott kerekedni az ellenérzésein és el tudta fogadni végül ezt a házasságot is.”

A teremavatás mellett emlékülést is rendeztek a Georgikonon. A magyarországi uradalmakról is hallhatott a közönség, de Szendrey Ignác családfői oldalát is bemutatták, illetve előadás hangzott el a Szendrey-major értékeiről és épületeiről. 

Hársfalvi Ákos - Keszthelyi TV