A bányafal rétegeit mutatja Szántó András. A kártyás homokkő 2,5-3 millió évvel ezelőtt fejlődött ki a Pannon tenger sekély öbleiben. A képződmény földtani viszonyai jellemzik Keszthely belvárosát is. A homokkő alkalmas arra, hogy megakadályozz a talajvíz mozgását. Emiatt nem tud elszivárogni könnyen a csapadék. Emellett még 2 féle kő található a közeli bányákban, amelyek alapanyagként szolgáltak a környékbeli épületekhez. A másik a színes terméskő, amelyből egyebek között a római erőd készült. 

„És van a harmadik fajta kőzet, ami Rezinek az északi oldalán található bányából származik. Ez az úgynevezett köszörűkő minőségű tömbös, nagytömbös bánya, amiből készültek a városnak a különböző épületszobrászati elemei. Mint például a Fő téri templomnak a négy fiatornya, az Amazon háznak a timpanonja, az Amazon háznak az a két gyönyörű korsója, amit fönt lehet látni. És az összes olyan ajtóbetétezés, az össze áthidaló, amit látunk a városban, hogy faragott kőből, formázott kőből van, nem pedig terméskő. Ez a három kőzet alkotja Keszthely város építészetét. Ezért lehetett Keszthely ilyen polgári város és ez az, ami ma a turizmusnak is az egyik legfontosabb tényezője, az épített környezetünk, ami ezek nélkül a bányák nélkül nem tudott volna kialakulni itt a környéken.” - ismertette Szántó András kőszerkezeti szakmérnök, a bánya felelős műszaki vezetője.

A 28. Magyar Őslénytani Vándorgyűlésen mintegy 50 paleontológus vett részt. Szakmai kirándulásuk helyszínéül választották a bányát és a Keszthelyi-hegységet, hiszen az ő figyelmüket is felkeltette a térség földtani múltja. 

„A 28 év alatt volt több olyan hely, ahová visszatértünk, mert azért annyira nem vagyunk nagy ország, hogy minden évben egészen másrégiót tudnánk választani, de soha nem jártunk még Zalában. Ennek az volt az oka, hogy Zala megyében kevés az olyan felszíni feltárás, ahol ősmaradványokat tudunk gyűjteni. De most úgy döntöttünk, hogy idejövünk. A Keszthelyi-hegység az már kivétel, ott már bőven van mit nézni. Nován van maga a konferencia és onnan jöttünk át ide.” - mondta el Magyar Imre HUN-REN Magyar Természettudományi Múzeum és az ELTE közös paleontológiai kutatócsoport tagja.

A helyszínen különlegességeket is lehetett látni, egyebek között egy 3 millió éves csiga lenyomatát. Elmondták, a Keszthelyi-hegység mélyén rejtőző ősi tengerek és tavak emlékei, a több millió éves kövületek és földtani formációk bepillantást nyújtanak a környék történelmébe. 

Lendvai Bianka - Keszthelyi TV