Az orosz-ukrán háború 2022-es kitörése óta az energetika világszerte kulcskérdés. Egyik pillanatról a másikra háborús fegyverré, eszközzé vált az energetika. Az ágazatban jelentkező hiány és megnövekedett kereslet miatt válságba sodródott a világ, Európa, benne Magyarország is. 

„Az a reményem és gondolatom, hogy olyan ötletekkel és igényekkel megyek haza, amit be tudunk építeni a hazai energiapolitikába” - foglmazott dr. Czepek  Gábor, az Energiaügyi Minisztérium miniszterhelyettese. 

Az energiapolitikáról szóló előadásában a miniszterhelyettes azt mondta, ma is stratégiai kérdés az energia. Hangsúlyozta, az árak nyugvópontra kerültek, magasabb most az árkörnyezet, mint a háború előtt, de közel sem olyan magasak, mint a konfliktus kitörésekor. Úgy fogalmazott, a magyar energiapolitika fókuszában két dolog áll: „Az egyik egy magabírás megteremtése, önmagunk tudjunk dönteni saját sorsunkról. Egy olyan programot igyekszünk lerakni az asztalra - ezt Jedlik Ányos Energetikai Programnak hívjuk és 440 milliárdos összértékű – amely biztosít egy olyan átmenetet a 2030-as évek elejére, hogy önmagunk döntsünk saját energetikai kérdéseinkről, s ne legyünk rászorulva más országokra és más országok energiájára. A másik fő kérdés, hogy mindez a program alkalmat és lehetőséget adjon arra, hogy a rezsicsökkentés fenntartható maradjon.”   

Az önkormányzatoknak a válság óta kulcskérdés a rezsi. A válság kezdetekor a kistelepüléseknek is segítettek a rezsivédelmi alappal. Azon kívül a gáz- és villanyszerződések módosításával lehetővé tették a megfelelő árkörnyezet kialakítását.  A szakpolitikusok szerint égető probléma lesz az önkormányzatoknak, főleg a kistelepüléseknek a hatékony közvilágítás biztosítása. Erről is szó esett a Községek és Kistelepülések Országos Önkormányzati Szövetségének összejövetelén.  

„A Községek és Kistelepülések Országos Önkormányzati Szövetsége 1990-ben alakult, célja, hogy 5000 fő alatti, kimondottan a kistelepülések érdekeit egybefogja, ezt kezelje, a kormányzat felé mindig is egyfajta egyenhangot tudjunk biztosítani.  A szövetségünk minden évben kétszer szervez közgyűlést, tavasszal és ősszel, ide mindig elhívjuk azokat az előadókat, akik így a kistelepüléseknek tudnak segíteni, akár tanáccsal, akár előadással” - nyilatkozta a szövetség elnöke, Kőszegi Tamás Gábor. 

A közgyűlésen téma volt a Versenyképes járások program. Ebben járásonként 250 millió forint fejlesztési keret áll rendelkezésre, ahol megyei jogú város a járás székhelye, ott 500 millió forint. Cél, a városok és községek kiegyensúlyozott fejlődése, segíteni kívánják a vidék élhetőségét és népességmegtartását. A fejlesztési igényeket maguk a járások határozzák meg. Erre április 9-ig van lehetőségük.

Hársfalvi Ákos - Keszthelyi TV