Mária megkoronázásának gondolata Szent István idejében jelent meg, mikor hazánk első királya Magyarországot, és ezzel a magyar koronát a Szűzanya oltalmába ajánlotta. A 12. században már megjelentek olyan Mária képek, amelyeken Mária égi trónon ül és a koronát angyalok tartják feje felett. A katolikus egyházban fontos, hogy anyák napján ne csak a földi, hanem mennyei édesanyánkat is köszöntsük. Ezért Erdélyben szokás volt ilyenkor virágkoszorút helyezni Mária fejére.  

„Ehhez egy ilyen rezgőből, gypsophilaból készítettem egy drót keretre egy olyan méretű – jelképesen – koronát, egy kis koszorút tulajdonképpen, amit a Szűzanyának a 12 csillagból álló koronájára helyezünk ilyenkor. Illetve máshol is, például a várvölgyi templomban egy egészen kicsi kis Szűzanya szobor van, ott egy 10-12 centi átmérőjűt készítettem ugyanilyen szisztémával.” - mondta Pálfi György.

A vasárnapi nagymisén megtelt a Kármelita Bazilika. Ezen a napon tartották az elsőáldozást is, így nagyon sok szülő, nagyszülő kísérte figyelemmel, ahogy a gyerekek először veszik magukhoz az ostyát. Az elsőáldozás nem csak az egyház ünnepe, hanem a családé is, amelyben a gyermek nevelkedik. Így az anyák napi Mária koronázás, valamint az elsőáldozás egyaránt ajándék volt az édesanyáknak, nagymamáknak.

„Miután a Szűzanya elszenderült, testestül, lelkestül felvétetett a mennybe, és ott elnyerte az örök koronát, koszorút. Ennek jegyében, hogyha a mennyben megkapja a Szűzanya a koszorút, a koronát, a virágkoronát, akkor mi is kifejezzük tiszteletünket, hódolatunkat, kérve az ő közbenjárását, mint égi királynő, angyaloknak királynője, hogy járjon közbe értünk. Ez egy szép gesztus, hogy ez egy ne régóta bevezetett tradíció, most negyedik alkalommal került rá sor a bazilikában.” - emelte ki Mezei András, a Kis Szent Teréz Plébánia plébánosa.

A Mária koronázás mellett a szentmise másik felemelő pillanata volt a gyermekek elsőáldozása. A fiatalokat Bacsa Dávid káplán látta el útravalóval a prédikációban.

Regman Karola - Keszthelyi TV