A zalai alakulatoknak is jelentős szerepe volt 1848-ban
Az 1848-ban a magyar társadalommal történt átalakulásokban a Zala megyei politikusoknak és katonáknak is jelentős szerepe volt – hangzott el a mai városi ünnepségen. Az esemény szónoka, dr. Hermann Róbert több keszthelyi kötődésű alakulat történetét mondta el. A rendezvény szónokai kiemelték, hogy március 15. mindig egyet jelentett a hazaszeretettel, szabadsággal és testvériséggel.
Huszárok és a Zalai Balaton-part Ifjúsági Fúvószenekar felvezetésével érkezett meg a Fő térről az ünneplő tömeg. Szokás szerint a Balatoni Múzeum épülete előtt tisztelgett Keszthely az 1848/49-es forradalom és szabadságharc előtt.
A népes közönséget a város polgármestere köszöntötte. Ruzsics Ferenc hangsúlyozta: március 15. mindenkinek más és mégis ugyanaz jut róla eszébe, a hazaszeretet. Manninger Jenő, országgyűlési képviselő beszédében elhangzott, hogy március 15. mindig egyet jelentett a hazaszeretettel, szabadsággal és testvériséggel. Az ünnepség szónoka dr. Hermann Róbert történész volt, aki az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc történetének jeles kutatója.
A történész elmondta: „1848/49 a modern magyar történelemnek talán az egyik legnagyobb vállalkozása volt és nagyon fontos hangsúlyozni, hogy az államalapítás óta ekkora pozitív értelmű változás - mint amilyen 1848-ban történt a magyar társadalommal – még egy ilyen nem zajlott le. És azt kell, hogy mondjuk, talán azóta sem, hiszen 1848-ban a jobbágyfelszabadítás, a polgári jogegyenlőség bevezetése a közteherviselés – bár mondjuk adózni akkor sem szerettek az emberek – a sajtószabadság megteremtése révén mindenki kapott valamit ettől az átalakulástól és senkitől nem vettek el annyit, ami nagyon érzékenyen érintette volna.”
A Magyar Történelmi Társulat elnöke hozzátette, hogy ebben az átalakulásban a Zala megyei politikusoknak és katonáknak is jelentős szerepe volt. Említette Deák Ferencet és Csány Lászlót, illetve több katonai alakulatot is. Kiemelte, hogy a nemzetőrséget Keszthelyen az elsők közt szervezték meg, melynek tagjai később a 7. honvédzászlóaljat alkották. Hermann Róbert szót ejtett a szintén zalai kötődésű a 47. honvédzászlóaljról, illetve a teljes egészében Keszthelyhez kötődő 56. honvédzászlóaljról. A történész kiemelte, hogy ezek az alakulatok a többi közt Buda visszavételénél, több hadjáratban és csatában sikerrel harcoltak.Hermann Róbert egy kevésbé ismert specifikumot is megosztott a jelenlevőkkel:
„Általában úgy szoktuk tudni, hogy az utolsóként kapitulált erőd az Komárom volt, az utolsó előtti az meg Pétervárad és előtte már mindenki letette a fegyvert. de ez nem egészen igaz ebből a szempontból, ugyanis volt még egy harcoló magyar alakulat, egy meglehetősen sajátos magyar alakulat, amely a kettő között kapitulált mégpedig itt Keszthely környékén; ez nem más volt mint a Kisfaludy gőzös. Szabó kapitány vezetésével fel-alá kóricáltak körbe-körbe a Balatonon, sehol nem tudtak már kikötni, mert mindenütt horvát és császári-királyi megszálló erők voltak. Az ellenség felszólította őket a fegyverletételre, Szabó kapitány még magyar emberhez méltó módon megírta, hogy mit képzelnek – ugye nem egészen ezekkel a szavakkal. Majd pedig amikor már látta, hogy a továbbiakban tényleg nem nagyon lehet mit csinálni, egyik éjszaka lehorgonyozta a Kisfaludy gőzöst, ő maga a legénységgel csónakra szállt és az éj homálya alatt elhagyta. Tehát ilyen módon elmondhatjuk, hogy az utolsóelőttiként kapitulált alakulat is Zala megyéhez, illetve azon belül Keszthelyhez kötődik.”
A Helikon Versmondó Kör és a Zalai Balaton-part Ifjúsági Fúvószenekar mellett a Nagyváthy Néptáncegyüttes is közreműködött az ünnepi műsorban március 15-én.
