A Vízkereszttől húshagyókeddig tartó időszak a karneválok, bálok, mulatságok ideje. Ilyenkor felnőttek és gyerekek egyaránt jelmezt öltenek, és vidám farsangi programokkal szórakoztatják egymást. Nagyon népszerű ilyenkor a fánk is, több településen tartanak fesztiválokat, ahol a hagyományos farsangi sütemény számos formáját meg lehet kóstolni. Húshagyókeddhez is több népszokás kapcsolódik, ilyen például Zala megyében a maszkázás.

„Ami itt Zalában elmaradhatatlan, az a fánk, hiszen a maszkázók ezt kapnak ajándékba az ő tevékenységükért. Van a maszkázóknál vagy egy hosszú bot vagy egy fakanál, és erre kell ráhúzni a fánkot. Ezért készítettek szinte minden háztartásban, minden családnál farsangkor fánkot. Ez összefügg az esti bálozással, hiszen az összegyűlt fánkot este a bálban, akár a kocsmában, akár valamelyik háznál vagy a hegyen, ha bált tartottak vagy csak egy ilyen táncos összejövetelt, akkor szokták elfogyasztani magát a fánkot.” - tájékoztatott Gyanó Szilvia, a Balatoni Múzeum néprajzkutatója.

A maszkázás szokása, ami a hagyományok szerint a felnőttek mulatsága volt, egyre inkább eltűnőben van, már csak néhány dél-zalai településen öltenek álarcot az emberek. Gyanó Szilvia hozzátette: ugyanígy eltűnt szokás a vénlánycsúfolás is, amikor a pártában maradt leányokat gúnyolták ki és sok esetben tuskót is állítottak az ajtajuk elé. Ma is élő hagyomány azonban Keszthely környékén az asszonyfarsang.   

„Az a lényege, hogy ide férfi nem mehet. Ide asszonyok mennek, tehát férjezett nők, és aztán ilyenkor – régen sem volt baj -  csak ez az egy nap volt, amikor a nők is kicsit berúghattak, kicsit többet felönthettek a garatra. Nem illett megszólni egymást. Nem szokták egyébként utána elmondani, hogy mi történt ezen a helyi mulatságon. Szoktak vinni magukkal, pogácsát, szalonnát, bort, pálinkát természetesen. Jót mulattak, jó nagyokat ugráltak, hogy olyan magasra nőjön majd a kender is. Hozzáütögették a farukat a hordóhoz vagy pedig meglovagolták azért, hogy jó legyen majd a bortermés.” - emelte ki a szakember.

A néprajzkutató felhívta a figyelmet arra, Keszthely környékén nincs adat sem kiszehordásról, sem pedig téltemetésről. Ezek a népszokások Pest és Nógrád megyéből kerülhettek Zala megyébe, csak úgy, mint a rönkhúzás vagy a tréfás állakodalom.

Regman Karola - Keszthelyi TV