„Ha már egyszer ilyen jön, ezt nem dobjuk vissza” - mondja egy keszthelyi horgász, kezében egy törpeharcsával. Nem is szabad visszadobni, mivel a törpeharcsa nem őshonos a Balatonban. A Helikon Horgászegyesület tagjai rendszeresen fognak ilyen halakat. A törpeharcsa mindent megeszik, ami a szájába fér. A horgászoknak nagy bosszúságot okoznak: feleszik az etetőanyagot és nem lehet célszerűen horgászni miattuk. A pecások olyat is tapasztaltak, hogy egy süllőkapásra 30 törpeharcsa jutott. 

Balázs István, a Helikon Horgász Egyesület elnöke: „Aki például süllőzik halszelettel, kishallal, minden további rámegy, de ugyanúgy felveszik a kukoricát, a csontit, a kukacot. A legnagyobb baj, hogy a többi halra nézve káros, mert mindenevő. Ez azt jelenti, hogy a többi haltól eleszi az összes létező dolgot.”

A fekete törpeharcsa Észak-Amerikában őshonos halfaj. A Pecaverzum szerint Magyarországra 1980-ban telepítették be Olaszországból. Mivel vizeink környezeti adottságai megfelelőek ennek a halnak, gyorsan elterjedt. 

Varsákkal halásznak a törpékre. Így próbálja gyéríteni a Halgazdálkodási Zrt. az állományt. Alkalmanként akár 1600 példányt is kiemelnek a hálókból. A Keszthelyi-medence mindig terhelt volt, de a befolyókon, a hullámzástól védettebb vizeken tartózkodik legszívesebben az idegenhonos hal.

Kozma Anna, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. marketingvezetője: „Az elterjedését tekintve a Balatonnak a keleti medencéjében, annak az északkeleti csücskében tapasztaljuk a megnövekedett jelenlétet, illetve a nyugati medencében a befolyóknál a Fonyódi-árokban ki is helyeztünk nagyon sok terelőszárnyas varsát. A víztérben pedig csalikkal próbáljuk őket befogni és eltávolítani a víztérből.” 

A kutatók szerint a törpeharcsa állománya hirtelen ugrott meg, nem tudják, mi lehet az oka. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet végez felméréseket, de a horgászok segítségét is kérik. Szeptember közepén készítettek egy online kérdőívet, mellyel a pecások segíthetik a törpeharcsa elterjedésének feltérképezését.

„Azt szeretnénk, hogy a saját felméréseink és az online kérdőívre kapott eredményeket összevetve kapjunk egy teljes képet arról, hogy ez a hal hol él, melyik élőhelyeket használja igazán, a tömegességi viszonyai az egyes medencékben, egyes partokon hogyan alakul” - nyilatkozta Mozsár Attila, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. 

A kérdőívet már több mint 2500-an töltötték ki. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet az év végéig várja még a horgászok válaszait.

Hársfalvi Ákos - Keszthelyi TV