A Georgikon hallaborjába látogatók azt is megtudhatták, hogy zajlik egy afrikai harcsának a chippelése és vizsgálata. A keszthelyi csoport 2016 óta dolgozik ebben a felújított épületben. Kutatásuk egyik fontos szegmense a harcsa. Erről a fajról több érdekességet árultak el az érdeklődőknek.

Bertalan László: „Előzetesen értesültem róla, hogy most van ez a kutatók éjszakája és nekem alapból van egy tudományos affinitásom, tudományos dolgok iránti érdeklődésem és úgy gondoltam, hogy itt biztosan fogok kapni olyan információt, ami egy kicsit azért a látókörömet szélesíti ebbe a tekintetbe.”

Még halembriókat is válogathattak a vállalkozó szelleműek. A csoport másik fő kutatási területe, hogy milyen genetikai és környezeti tényezők befolyásolják a hal ivarkialakulását. A tudományos munkában a zebradánió nevű díszhal van a segítségükre, ez a halkutatók fehéregere a laboratóriumban. 

„Én nagyon fontosnak tartom azt, hogy azok, akik egyébként nem jutnának be egy ilyen laborba, ezen a délutánon, vagy estén be tudnak jönni, meg tudják azt nézni, hogy mivel foglalkoznak a kutatók, meg tudják azokat a kérdéseket kérdezni, amik felmerülnek esetleg bennük és egy kicsit tanulnak arról, hogy milyen érdekes és változatos élőszervezetek a halak és milyen kutatásokat lehet velük végezni” - mondta Orbán László tudományos tanácsadó, tanszékvezető. 

A méhek voltak a főszereplők a Festetics Imre Bioinnovációs Központban. A beporzókat kézbe lehetett venni, de azt is megmutatták, hogyan nyernek örökítő anyagot ezektől a rovaroktól. A Dunántúlon egyedülálló szakembergárdával és eszköztárral rendelkező molekuláris laborban az egyik fő kutatási irány a méhtenyésztés és a hozzájuk kapcsolódó egészségügyi kérdések. E mellett hangsúlyos a burgonyanemesítés is, de a csoport minden olyan növényi és állati szervezettel foglalkozik, aminek köze van a genetikához.

Dr. Kolics Balázs tudományos munkatárs: „Azt szeretnénk megmutatni, hogy ez nem egy elefántcsonttorony, hanem ezek teljesen hétköznapi dolgok. Az, hogy egy koronavírus után nem kell magyarázni azt, hogy hírvívő RNS, vagy PCR – most ezzel vagyunk kicsit előrébb, de megnövelte az érdeklődést is, úgyhogy jó ezekről a dolgokról beszélni és ezeknek a használati lehetőségeit megmutatni a növénynemesítésben és az állattenyésztésben.”

A kutatók éjszakáját minden év szeptember utolsó péntekén rendezik. Az Európa-szerte zajló ingyenes eseménysorozat célja a tudomány és a kutatói életpálya népszerűsítése. Idén országszerte csaknem 50 városban 112 intézmény több mint 2100 programot kínált az érdeklődőknek.

Hársfalvi Ákos - Keszthelyi TV