Egy meleg, 30 fok feletti hőmérsékletű nyári napon akár egy centiméterrel csökkenhet a Balaton vízállása a párolgásnak köszönhetően.  A globális felmelegedés miatt nő az extrém napok, a hőhullámok gyakorisága. E miatt pillanatok alatt akár fél méteres vízszintváltozás is bekövetkezhet, ami jelentősen érinti a hajózást, vízi sportokat és a turizmust. A Georgikonon 2006-ban kezdtek el foglalkozni a párolgás kutatásával, 2008-ban már komoly vizsgálatokat végeztek a témában – idézte fel Anda Angéla, a Georgikon tanára.

„A térséget nagyon érdekli a Balatonnak a jövője, a sorsa. Tudjuk, hogy globális felmelegedés van, tudjuk, hogy csapadékcsökkenés van. A másik oldalt, a kiadási tagot, a párolgást sokkal kevésbé nézzük, pedig azt, hogy mennyi víz marad a Balatonban, az igen erősen függ attól, hogy mennyi távozik el a vízfelszínről. Gyakorlatilag mi ezt a kiadási tagot, ezt a párolgási tagot céloztuk meg első lépésben, hogy mennyire változik az idő múlásakor, a globális felmelegedésnek az erősödésekor” - nyilatkozta prof. dr. Anda Angéla. 

A kutatás során a hagyományos párolgásszámítást is felülvizsgálták. A párolgásmérő kádakban a csapvizet a Balaton, a Kis-Balaton, vagy a Zala vízére cserélték és iszapot, hínárt, nádat, vagy más vízbe hulló növényeket is a kádakba helyeztek. A Georgikon kutatása úttörő, mert nem egy-egy szál növény párolgása alapján számítják ki egy egész terület párolgását, hanem egyesítve a különböző növényállományokkal. A Georgikon kutatói szerint ez a módszer sokkal közelebb áll a valósághoz, mint a korábbi számítási szisztémák. 

A kutatás keretében a vízbe hulló növényi részek vízminőségre gyakorolt hatását is vizsgálták. Vízbe helyeztek kis zsákokat, melyeket például náddal, fűz-és nyárfalevéllel, vagy például az invazív szolidágóval töltöttek meg. A növények bomlási folyamata után azt nézték, hogy ezek milyen tápanyagterhelést jelentenek a Balatonnak és a Kis-Balatonnak.

Simon-Gáspár Brigitta, a Georgikon oktató-kutatója: „Kiugró volt nitrogén és foszfor szempontjából az a nádlevél és a nádlevélnek a rizómája (ez a szaporító képlete a növények). A rizóma rengeteg foszfort tartalmaz, a Balaton tekintetében pedig ez a legfontosabb tápanyag, hiszen ez a tápanyag limitálja azt, hogy az algák és a hínáros növények, hogyan, milyen mértékben tudnak elszaporodni.” 

A terep mellett mesterséges körülmények közt is vizsgálják a vízbe hulló növényi részeket. Ebben a klímakamrában a hőmérsékletet és a páratartalom beállításával idézik elő a terepen mért napi hőmérsékleti körülményeket. Itt elsősorban a szén-dioxid kibocsátást mérik a természetes vízben bomló falevelek és más növényi részek esetében. Ennek a globális klímaváltozás miatt van jelentősége. 

Simon Szabina doktorandusz: „Nagyon nagy százalékban foglalkoznak a rizstermesztéssel és a szarvasmarha tenyésztéssel, hogy ezek a legnagyobb okok, viszont azzal igazából nem, vagy kevésbé, hogy magában a természetben lévő növények milyen hatással járulnak hozzá a szén-dioxid koncentráció növekedéséhez. Nekünk ez volt a célunk, hogy alátámasszuk azt, hogy nem csupán a mesterséges, antropogén, az emberi dolgok járulnak ehhez hozzá, hanem a természetben lévő dolgok is.”

A pár hete megkezdett mikrokozmosz kísérlet még 90 napig folytatódik.  A globális klímaváltozáshoz igazodva később megemelik a hőmérsékletet a klímakamrában, hogy lássák, úgy mennyi szén-dioxidot bocsátanak ki a növények.

Hársfalvi Ákos - Keszthelyi TV