Folyamatosan növekszik a húshasznú szarvasmarha-állomány hazánkban. A jelenlegei magyarországi, valamint a V4-ek húsmarha ágazatának tenyésztési és piaci elemzéséről tartottak csütörtök délelőtt tanácskozást Keszthelyen. A program célja, hogy tapasztalatot cserélhessenek az érintettek egymással, valamint, hogy felhívja a figyelmet az állattenyésztés fontosságára.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara beszámolója szerint 2019. júniusában a húshasznú tehenek száma megközelítette a 165 ezret. Ez a 2010-es adatok két és félszerese. Az ország minden táján tenyésztik a szarvasmarhákat, melyek közül a legnépszerűbbek a szürkemarhák, az angus és a limusine fajták. A húsmarha-ágazat jelenleg az egyik legsikeresebb része az állattenyésztésnek.
Az ágazat jelenlegi helyzetéről tartottak csütörtökön tanácskozást Keszthelyen a Pannon Egyetem Georgikon Karán. A összejövetel célja volt, hogy a V4-es országok szakértői megbeszélhessék az ágazat jelenlegi piaci helyzetét.
„Nagyon fontos az, hogy a tenyésztésben az irányok, a tenyésztés iránya afelé menjen, hogy hogyan lehet minél több kérődző alapú élelmiszert, tehát marhahúst és tejet előállítani úgy, hogy a lehető legkisebb környezetterheléssel járjon ez. És ebben is nagyon jó eredmények vannak. erről sem beszélnek, hogy 20-30%-kal lehet csökkenteni, egyébként a tejnél már 16%-kal csökkent az üvegházhatású gázkibocsátás.” - mondta el Dr. Wagenhoffer Zsombor.
A kimutatások szerint hazánk szarvasmarha-helyzete mellett Romániában is hasonlóképp fejlődik az ágazat a magyar gazdák számára is. Ez annak ellenére is így van, hogy a román rendszerben sok esetben hátrányból indulnak a magyarok.
„Most nagyon sok tejesgazda átáll húsmarhára. Azt kell tudni, hogy a tenyésztési, tenyésztés vezető egyesületek, szervezetek most kezdtek kiépülni, most kezdték szakmai alapokra helyezni a tenyésztésvezetést. A legjobban szervezett azt kell, hogy mondjam Romániában az Angus, az Aberdeen angus, aztán nekik egy egyesületük van Nagyszebenben.” - ismertette Gál Attila.
A konferencián elhangzott, manapság új kihívásokkal küszködnek a húshasznú marha tenyésztők. Ilyenek lehetnek a klímaváltozás vagy a fokozódó állatjóléti előírások. A húsmarha-ágazat versenyképességét a szakemberek szerint folyamatosan javítani kell, ugyanis a minőségi marhahús-termelés fogja meghatározni az ágazat jövőjét. Az agrárkamara a marhahúsfogyasztás népszerűsítésére is helyez hangsúlyt, hiszen Magyarországon átlagosan évente két kiló marhahúst fogyaszt el egy ember. A tenyésztők 2020-ig kiemelt állami támogatásokat kaphatnak, melyeket egészségügyi és tenyésztésszervezési célokra használhatnak fel.
Lendvai Bianka - Keszthelyi TV
