+36-83-320-200
8360 Kossuth L. u. 45.
kezdőlap / hírek / Az ördög ünnepe
2019. február 5. kedd 16:16 - Keszthely
Az ördög ünnepe
A torkosságtól, az iszákosságtól, és a bujálkodástól sem voltak mentesek a farsangi mulatságok. A középkorban pont ezért nem nézte jó szemmel az egyház, amikor az emberek jelmezbe öltözve a gonoszság többféle vétkével vétkeznek. A már a középkortól elterjedt maskarázást az egyház az ördög ünnepének tartotta.

A farsang eredete a középkorra nyúlik vissza. Hazánkba Nyugat-Európából érkezett ez a szokás. A maszkok és jelmezek felöltése jó alkalmat nyújtott, hogy ne derüljön ki, hogy ki követi el a tréfás, olykor pajzán mozdulatokat. Magyarországi forrásokban a 15. század végétől bukkan fel a farsang megünneplése.

„Ezek mind a prédikátorok, a papok tollából származnak és arról szólnak, hogy a keresztény emberek elfordulnak a kegyelem világosságától, a sötétség cselekedeteihez fordulnak és mindenféle erkölcstelen dolgot művelnek” - mondta Kiss Nóra, a Thúry György Múzeum néprajzkutatója. 

A farsangot pont ezért az ördög ünnepének nevezték. A kereszténység térhódítását követően inkább csak megtűrt szokás volt. A Thúry György Múzeum és a Balatoni Múzeum keszthelyi kiállításán az is kiderült, hogy az egyszerű népek mellett a királyok is vígan mulattak a nagyböjt előtt. A 20-21. században is a társadalom széles rétege maskarázott.

„Már a középkorban is ez egy olyan időszak volt, amikor bizony ki kellett tombolni magát az embereknek, tele volt vidámsággal, lakomákkal, bálokkal, lakodalmakkal, nagy eszem-iszomokkal. Az volt a lényeg, hogy mindenki jól érezze magát és amire jön a böjti időszak, a hosszú, komor böjti időszak, addigra mindenki jól kitombolja magát" - tudtuk meg Gyanó Szilviától, a Balatoni Múzeum néprajzkutatójától. 

Egyes területeken elterjedt az asszonyfarsang. Ma is szokás néhol, hogy a jelmezbe öltözött asszonyok, férfiak nélkül mulatnak a szőlőhegyben. Ilyenkor ők is több italt és mulatozást engedtek meg maguknak. A kiállítás több korabeli forrása közt az is olvasható, hogy a balatongyöröki asszonyok kosarukba fánkot, sonkát, pogácsát raktak és csapatostul kimentek a hegybe. Egész délután kinn voltak mulatoztak, az üveget a fejükre téve ugrándoztak is. A keszthelyi tárlatot több tárgyi anyaggal színesítette a Balatoni Múzeum. Az 1800-as évek végén divatos báli ruháit, de a gazdász bálok táncrendjeit is láthatja az érdeklődő a vitrinekben.

Haász Gabriella, a Balatoni Múzeum történésze: „Az első bálozók azok világos színű, fehér, könnyű anyagból készítettek ruhákat, a már többedszerre bálozók, azok sötétebb színű, nehezebb, de mindenképpen minőségi anyagokból készítettek ruhákat. Az urak pedig frakkban jelentek meg ebben a klasszikus időszakban a bálokon, de később is mindenképpen a nagyon elegáns öltönyök, amikor már a frakkot nem hordták. Külön hangsúlyozzák még a későbbi, 1950-es, 60-as meghívók is, hogy megjelenés sötét ruhában.”  

A kiállítás megnyitóján a Thúry György Múzeum igazgatója, Száraz Csilla elmondta, hogy a tárlat a nagykanizsai Országos Farsangi Fánkfesztivál apropóján született és a megyei jogú városban is nagy sikert aratott. A házigazda nevében a Balatoni Múzeum igazgatója, Havasi Bálint köszöntötte a vendégeket.  A február 2-án nyílt tárlat március 16-ig tekinthető meg.

Hársfalvi Ákos - Keszthelyi TV

galéria
1
2
3
4
5
6
7
8
további híreink
 
A római kori fenékpusztai erőd elevenedik meg a Balatoni Múzeum legújabb kiállításán.
 
Több mint 1 millió forint gyűlt össze a hétvégén a Fuss, hogy mások is túlélhessék! versenyen.
 
8. alkalommal nyitották meg a Trófeaszemlét a Vadászati Múzeum parkjában.
 
Idén is zarándokolnak Sümegre.
 
Rezisztens és új szőlőfajtákat is szemügyre vehettek az érdeklődők Cserszegtomajon.
 
Régészek és építészek tárgyalják, hogy milyen lehetőségei vannak egy régészeti park kialakításának.
balatoni krónika
 
Híradó
 
Szignatúra
 
online adás
 
fő téri kamera
 
Keszthelyi Szemmel
 
Körül-tekintő
 
Más-Kép(p)
 
Objektív
 
Önkormányzati híradó