Korának egyik legjobb templomfestője és kiváló portréfestő volt a keszthelyi Károly Gyula. Az 1910-ben született művész mély vallásossága miatt sosem ismerte el a művészetkritika. E célból tisztelgett munkássága előtt a Művészek Szabad Alkotóközössége. A cserszegtomaji művésztelep alkotásai mellett a család és magángyűjtők jóvoltából összegyűjtött Károly Gyula képekből nyílt kiállítás a Balatoni Múzeumban.
A római iskola klasszikus stílusában alkotta meg festményeit Károly Gyula. A keszthelyi művész öt évig élt a fővárosban, ahol kifejezetten keresett portréfestő volt. Művészetét mégsem ismerték el és nem is jegyeztek, a festő mélyen ihletett vallásossága miatt. Károly Gyula kezdetben novíciusnak is jelentkezett a premontreiekhez, később pedig a karmelitákhoz, ahová nem vették fel, mert a rend tagjai úgy gondolták, hogy inkább a művészettel gazdagítsa a világot. Erről Petánovics Katalin, nyugalmazott néprajzkutató beszélt, aki jól ismerte a Károly családot, hiszen nyolc évig lakott náluk albérletben.
„Én úgy gondolom, hogy ez nagyon jó döntés volt a részükről, mert tulajdonképpen Károly Gyula a magánéletében, a renden kívül is úgy élt mint egy szerzetes. Minden nap hétkor elment a szentmisére, hazajött, megreggelizett, vette az ecsetjeit, a palettáját és dolgozott, hatalmas fegyelemmel, szeretettel és munkakedvvel.” - vélekedett Petánovics Katalin.
Károly Gyula munkásságának meghatározó eleme volt a templomok fal- és oltárképeinek készítése és restaurálása. Többek közt Jásdon csodálhatóak meg alkotásai. Itt és más templomokban is belefestette a helyi embereket, ruházatukat, vagy a tájat a templomképekbe. A térségben Cserszegtomajon, Zalaváron, Zalakaroson, és Garaboncon díszítik munkái az ottani templomokat.
Ezen életpálya előtt tisztelgett idén a Művészek Szabad Alkotóközössége. A Takács Ferdinánd és felesége, Szencz Lívia otthonában zajló cserszegtomaji művésztelep célja az volt, hogy ráirányítsák a figyelmet az 1989-es haláláig Keszthelyen élő művészre.A kiállítást megnyitó Kostyál László kiemelte, hogy ahány művész annyiféle módon dolgozták fel Károly Gyula munkásságát.
„Van aki a tájképeinek a hangulatát ragadta meg, van aki számára az ő hite volt az, ami mélyen megihlette és ezt próbálta meg visszaadni, de olyan is volt, aki absztrakt kompozícióba próbálta az ő mindig konzervatív, klasszikus jellegű figurális fölfogását transzponálni.” - nyilatkozta a művészettörténész.
A kiállítás megnyitón Havasi Bálint a Balatoni Múzeum igazgatója elmondta, hogy életében nem volt saját kiállítása Károly Gyulának. Halála után előbb 1995-ben, majd pedig most 2016-ban láthatja munkáit a közönség a Balatoni Múzeumban.A tárlat december 3-ig látogatható.
Hársfalvi Ákos - Keszthelyi TV
