Közös énekléssel kezdődött a Dalünnep. A Fő téri templomban 35 kórustól zengett a Glória kánon.
1910-ben Festetics Tasziló meghívására találkoztak először a Dunántúl dalegyletei a városban. Ennek emlékéül C. Tóth Zoltán ötletére és szervezésben a 100. évfordulón ismét összegyűltek a kórusok Keszthelyen. Így ez már a negyedik Dalünnep.
A kórusokat Ruzsics Ferenc polgármester köszöntötte. Az önkormányzat örömmel támogatja a rendezvényt, hiszen jó hírét viszi a városnak.

A köszöntők és a megnyitó után el is indult a fesztivál. Elsőként a Siófoki Bányász Nőikar lépett a zsűri elé. A Dalünnepen egyházi és világi kórusok vettek részt. Összesen 35 együttes nevezését tudták elfogadni.
A világi kórusművek a Balatoni Múzeum aulájában csendültek fel. A karoknak lehetősége volt a KÓTA támogatása által szakmai minősítőre is. Ez és a neves zsűri az, ami miatt szívesen jött el Keszthelyre a mezőtúri Vivace Kamarakórus is.

A Kórusok és Zenekarok Országos Tanácsától minden kategóriában arany, ezüst, vagy bronz oklevéllel, illetve a kategória minősítésben hangversenykórus, gálakórus minősítéssel is hazatérhettek az együttesek.
Kertész Attila, a zsűri elnöke úgy látja, hogy a minősítési lehetőség miatt nagy az érdeklődés és a minőség is javul.

Nem csak a zsűri előtt, hanem kötetlenebb formában, a városban is felcsendült az énekszó. A Sétáló utcán stafétaéneklés zajlott. A kórusok nagy örömmel jönnek Keszthelyre. A legtöbben visszatérő vendégnek számítanak a Dalünnepen.
A találkozó legizgalmasabb programján közel ezren sorakoztak fel a belvárosban. A Fejér György utcától kezdve a Goldmark Károly Művelődési Központig kígyóztak a kóristák, hogy egymás után előadjanak egy-egy számot és feltűzzék szalagjukat a Dalünnep zászlajára.

A stafétaéneklést követően sem maradt ének nélkül a város. A fáklyák fényében elindult a tömeg az Erzsébet királyné utca irányába, a Balaton-part felé.
Itt a Zenepavilonnál gyűltek össze a kórusok, hogy egy összkar keretében keszthelyi népdalokat énekeljenek.

Hársfalvi Ákos - Keszthelyi TV