Ízek, illatok, zamatok – csupán erre hagyatkozhatott a bor-karnevál közönsége. A résztvevők feladata volt, hogy megállapítsák, hogy az adott bor a Balaton északi, vagy déli részéről származik. A palackok köntösben járták végig az asztalokat. A sort érdekes módon egy pezsgővel kezdték, ezt követően jöhettek előbb a fehér, majd a vörös borok.
A Balatoni Múzeum először Márton-naphoz kapcsolódva hirdetett boros rendezvényt. A jó fogadtatásnak köszönhetően várták újra a borrajongókat a múzeum falai közé.
"Szerintem nagyon jó kezdeményezés"-mondja Eke Zsolt a borkóstolóról a véleményét. A férfi szerint a Balatoni Múzeum az egész Balatonnak akar a múzeuma lenni és a borkultúra is része a Balatonnak.

A borkóstoló lényege nem az észak- és dél-balatoni borok versenyeztetése volt, hanem hogy ki tudja földrajzilag behatárolni az adott nedű származását. A kóstoló során mind az öt Balatoni borrégió képviseltette magát.
A csopaki tüzesség, a badacsonyi ásványosság, vagy a dél-balatoni gyümölcsös jelleg csak néhány azok közül a jegyek közül, melyekkel behatárolhatóak a borok. Gajdics Péter borász, a kóstoló vezénylője szerint mindenkinek kifinomult érzékszervei vannak és minden készség fejleszthető: "A legjobb ebben a dologban, hogy egy olyan készséget kell fejlesztenünk, ami úgymond élvezettel párosul."

A kóstolók egy értékelőlapra jegyezhették fel megállapításaikat. Egyes borok évjáratának, fajtájának, vagy egyéb tulajdonságainak felismeréséért extra pontok jártak. A közönség számára a kihívás, a hangulat és a helyszín is megnyerő volt.
A borkarnevál fő célja, hogy széles körben megismertesse a balatoni borokat. A legjobb kóstoló egy kuriózum borválogatással lett gazdagabb.

Hársfalvi Ákos - Keszthelyi TV