A gólyatöcs hosszú lábával és csőrével, fekete-fehér színével a fehér gólyához hasonlít. Ez a kisebb termetű madár igazi világpolgár: öt alfaja - az Antarktisz kivételével - az összes kontinensen előfordul. Régi nevén székigólyaként lehet ismerős. A Dunántúlon nagyon ritka. Benke Szabolcs, a Magyar Madártani Egyesület Zalai Helyi Csoportjának elnöke elmondta: "Az országban mindössze kettőszáz és ezer közé tehető a párok száma. A környékünkön a Kis-Balaton mocsaraiban, az elöntéseken és a Nagyberekben legjellemzőbb az előfordulása, költési területe. A gólyatöcs általában 3-5 tojást rak. Érdekes megjelenésű madár, egy gólyához hasonlít így távolról, annál azonban jóval kisebb, fekete-fehér a színe. A lába a madár méretéhez képest rendkívül nagy. Vizes élőhelyekhez kötődik az elterjedési területe, mert ilyen 20-25 centis vízborítású elöntéseken, szikes élőhelyeken költ."

A gólyatöcs főleg vízi rovarokkal és más gerinctelenekkel, elsősorban alacsonyabb rendű rákokkal táplálkozik. A hazai állomány hosszú távú vonuló. Tavasszal, március-április hónapokban érkezik meg a trópusi Afrikából, majd a költési időszak végén, augusztus tájékán útra kel. A szikes tavak több évtizede tartó csökkenése, a klímaváltozás, a szárazabb tavaszok kedvezőtlenül hatnak a fajra; ezért lehetett szavazni a gólyatöcsre is, mint az év madarára.

A Magyar Madártani Egyesület szóvivője, Orbán Zoltán így vélekedett: "Azt gondolom, hogy a gólyatöcs mellett az elképesztően kecses, bájos megjelenése és a nagyon fura neve dönthetett. Gyakorlatilag a szavazás első két órája után beállt a végső sorrend. Néhány szavazat híján 9000 érkezett, ennek negyven százalékát a gólyatöcs kapta."

A 2019-es “év madarának” védelmét a még meglévő természetes szikes tavak megőrzésével, az egykori fészkelőhelyek rehabilitációjával, megfelelő vízügyi beruházásokkal lehet biztosítani. Magyarországon fokozottan védett a madár, természetvédelmi értéke 250.000 Ft.

Tüskés Balázs - Keszthelyi Televízió