A férfi ing, a női szoknya, blúz, a hozzá tartozó ékszerek és a keresztelői ruha is hordozza a hagyományos sármelléki viseletek jegyeit. A hímzéseket és varrásokat a Balatoni Múzeum gyűjteményében található eredeti ruhadarabok alapján készítette el Molnárné Riskó Erzsébet. A népi iparművész idestova 40 éve foglalkozik népviselettel, Zalán belül elsősorban Sármellékkel. Amikor Keszthelyre került, először e település viseltével ismerkedett meg Petánovics Kartalin néprajzkutató segítségével.

 „Arra gondoltam, hogy ma jó volna saját identitásunk kifejezésére egy olyan öltözéket készíteni, amit hogyha valaki fölvesz, akkor azt gondolhatja, hogy én most itt vagyok itthon, például Sármelléken. Ez az öltözék tulajdonképpen tartalmazhatja a régi öltözéknek néhány olyan elemét, amit ma ünneplőruhaként bárki, bármilyen alkalommal fölvehet” - nyilatkozta Molnárné Riskó Erzsébet. 

A mintául szolgáló ruhadarabokat igyekezett úgy alakítani Molnárné Riskó Erzsébet, hogy azok ma is hordhatóak legyenek. Változtatott a szabáson, lecserélte a kendervászon anyagot, de például a női szoknyánál megtartotta az eredeti kékfestőt. A bemutatón részt vettek a sármelléki asszonyklub tagjai, akik nagy örömmel fogadták ezt a kezdeményezést, köztük Boncföldi Sándorné is: „Most fölbuzdultam, mert van egy másfél éves kis unokám, kislány. Ő neki szeretnék varrni azért majd egy kis sármelléki viseletet, ami régen is volt a kislányoknak; kis szoknya, blúz, köténnyel. Remélem majd örülni fog neki, ha egyszer elkészül egyszer. Majd az Erzsikét megkérem, hogy mintát azt nyomjon rá, hogy ki tudjam varrni.”

Molnárné Riskó Erzsébet bárkinek a rendelkezésére bocsátja a mintákat. Célja, hogy minél többen olyan ruhát viseljenek, mely lakóhelyük hagyományos jegyeit hordozza. A Kis-Balaton környékének viselete egymáshoz nagyon közelálló volt, a ruhákat ezért Sármelléken, Zalakomárba, Zalakaroson és Zalaszabarban is ki fogja állítani. 

Hársfalvi Ákos - Keszthelyi TV