A Balatoni Múzeumot a „Balaton kultuszának emelésére” alapították 1898-ban. A cél azóta is változatlan: a magyar tenger és környéke kulturális és természeti értékeinek gyűjtése, megőrzése, feldolgozása és bemutatása. Ilyen érték a pálinka is. A Magyar Géniusz program keretében ez a legújabb projektje a Balatoni Múzeumnak. Zalai néprajzosokkal kutatócsoport is létrejött. A szakma szerint ez azért fontos, mert a pálinka elhanyagolt téma volt, a főzési korlátozások miatt nehezen kutatták.
Gyanó Szilvia, a nagykanizsai Thúry György Múzeum néprajzosa: „Mivel 2010 óta a házi pálinka főzés, a gyümölcspárlatnak a készítése, a gyümölcsből, a szőlőből és a törkölyből készült párlatnak a készítése meghatározott keretek között viszonylag szabad, 80 literig tulajdonképpen lehet pálinkát főzni. Ezért a kutatónak is egy kicsit könnyebb dolga van, talán könnyebben meg tudjuk kérdezni az adatközlőket.”
A házi készítésű gyümölcspárlat kultúrájával konferencián foglalkoztak a néprajzosok a 125 éves Balatoni Múzeumban. Az eseményt összekapcsolták a Zalai Közgyűjteményi Szakmai Napokkal. Zala vármegye régészei, történészei, művészettörténészei, levéltárosai, könyvtárosai találkoztak és beszéltek aktuális kutatásaikról. A Gersei Pethő család asszonyai, a zalai pálos kutatások és a Kis-Balaton környéki falvak viselete is górcső alá került.
„A közös metszet az Zala megye, hiszen az előadásoknak a többsége Zala megyéhez, zalai kutatásokhoz kapcsolódik. A másik közös metszet talán az, hogy kurrens, friss, most folyó kutatásokról van szó, ami egyrészt lehetőséget teremt arra, hogy betekintsünk egymás munkájába, másrészt pedig további tudományos munkákat alapoznak meg” - mondta Havasi Bálint, a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatóságának főigazgatója.
A tudományos seregszemlére a történelmi Zala vármegye területéről is jöttek előadók. A konferencia jó alkalom az együttműködések kialakítására és egyben bemutatkozási lehetőség a fiatal szakembereknek. A Zalai Közgyűjteményi Szakmai Napokat kétévente szervezik meg.
Hársfalvi Ákos - Keszthelyi TV