A Krisztus királyságról szóló tanítás egyidős az egyházzal. Azonban a Krisztus király ünnepe nem olyan régen, 1925-ben került be a liturgikus naptárba. A keszthelyi Magyarok Nagyasszonya plébániatemplomban is-mint a világ számos imahelyén- szentségimádásra és imára hívták a katolikus keresztényeket Krisztus király vasárnapja előtti estén.

"Néhány évközi hétköznap és utána vasárnap már Advent első vasárnapja van. Számunkra az egyházi év lezárása hív hálaadásra, s ez egy világot átfogó szentségimádási ima óra amelyet a mai nap során, számtalan helyen tartanak egy órában, egész napos. Az idő nincs meghatározva, csak arra, hogy a mai nap legyen készülve a Krisztus, a mindenség királyát megünneplésére. Amikor mi összegyűlünk akkor ebben benne van természetesen elsősorban a zárása az egyházi évnek, hálaadás a kapott javakért."- mondta el Tál Zoltán plébános.

A közös imában, ami megerősíti a szívekben hitet és a szeretetet benne van a világmindenségre irányuló imádság is.

"Imádság a betegekért, a járványban szenvedőkért, a gyógyítókért, a szociális hálóban, idősek otthonában egyéb helyeken kiszolgáló személyzetért, akik segítik az ő életüket. A betegek, az idősek és hozzátartozóik lelki gondoskodásáért. Azt gondolom, hogy a mai nap során fontos imádkozni mindazokért, akik ezeket az embereket kísérik és segítik. Így lelki tanácsadással is szolgálnak. Egyúttal, mivel az idén elmaradt az Eucharisztikus Világkongresszus ezért ez egyúttal tudatosítása annak, hogy elmélyítjük az Eucharisztia iránti tiszteletünket, Jézus iránti szeretetünket, s az imádás, ez az imádság a mi hódolatunk előtte."-mondta Zoltán atya.

A november 21-i szentségimádásban, különböző helyszíneken együtt  imádkoztak az egész világon egymásért. A szentségimádás egyben imádságos készület volt az egy év múlva, szeptemberben Budapesten megrendezésre kerülő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra is.

Hegedüs Éva - Keszthelyi Televízió