A Georgikon Campus alanyültetvényét metszi Szabó Péter. A Kertészeti Tanszék szomszédságában lévő alanybankban több mint kétszáz fajtát tartanak számon, a szőlővesszők iránt nagy a kereslet. A februári időszak számít itt a szüretnek, ilyenkor kell ugyanis az alanyokat lemetszeni, hogy később oltani majd ültetni lehessen azokat. A Georgikonon asztalos műveléssel dolgoznak, és kopaszmetszést alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy a vesszőket minden évben visszavágják a tőkefejig.       

„Ebben az ültetvényben nem az a célunk, hogy a csemegeszőlőt vagy a borszőlőt előállítsuk, hanem ez a vessző lesz majd a végtermék, amit értékesíteni fogunk. Ebben az időszakban, gyakorlatilag a metszéssel egy időszakban szedjük meg ezeket a szaporítóanyagokat. Ezek a szaporítóanyagok a szőlőoltványnak az alapanyagát jelentik, ugye alanyvesszőket nevelünk és ezeket az alanyvesszőket a szőlő vegetatív szaporításához használjuk fel oltványkészítéshez, ami majd a leendőbeli szőlőtőkét adja.” - tájékoztatott a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézetének oktatója.

A nagyobb szőlészetekben már a tél közepén elkezdődik a metszés, a kisebbek viszont február közepén kezdik a munkát. Az idei tél időjárása kedvezett a munkálatoknak, az enyhe időben és napsütésben hatékonyan lehetett dolgozni. A szakemberek azt mondják, a hideg és a hó elmaradása nem hátráltatja a szőlő fejlődését, aggodalomra csak a rügyfakadás környékén jelentkező fagyok adhatnak okot.  

„Elég érdekes időszakon vagyunk túl. Alapvetően itt a vesszőminőség tekintetében azt gondolom, hogy jó évet zártunk, bár mondjuk elég sok helyen a fagy komoly problémákat okozott, de alapvetően a környezeti tényezők megfeleltek ebben a tekintetben. Tehát nagyon jó minőségű szaporítóanyagokat tudtunk mi is előállítani, tehát jól beértek a szőlővesszők például, de az átmérővel sem volt több helyen probléma. A nagy kérdés az a következő időszaknak az időjárása lesz, hiszen miután megtörténik a rügyfakadás, utána a kora tavaszi fagy komoly problémákat tud még okozni.” - tette hozzá a szakember.

A Georgikonon azt mondják, nagyon nagy a kereslet a szőlővesszők iránt, sok esetben akkora, hogy komoly erőfeszítésbe kerül kielégíteni az igényeket. Szabó Péter hozzátette, nagyon sokféle alannyal kísérleteznek, a legújabb kutatásoknak köszönhetően olyan vesszőt is sikerült létrehozni, amely ellenáll a rettegett filoxérának.

Regman Karola - Keszthelyi TV