Már megtekinthetik a látogatók a cifraszűrt a Hintómúzeumban. A ruhadarab felajánlással érkezett Keszthelyre, a nyáron idelátogató Berzy család jóvoltából. Úgy gondolták, hogy az értékes ruhadarabnak itt lenne a legjobb helye. A grófi kocsikat kiállító teremben kapott helyet a ruhadarab, korábban ugyanis a kocsisok is viselték ezt. Eddig csak a falakon látható fotókon fedezhették fel az érdeklődők a viseletet, így még nagyobb öröm az intézmény számára, hogy teljes pompájában is megtekinthetik a látogatók.
„Hozzá tartozott a kultúrához annak idején, amit nagyon szigorúan vettek. Semmilyen törvény nem szabályozta ezt, de mégis maga a társadalmi elvárás úgy mutatkozott feléjük, hogy mindenki kötötte magát a megjelenésben is a stílushoz a korra jellemző öltözettel és ezzel is a hagyományokat őrizte. A mi célunk is ez, hogy ezt a hagyományt megőrizzük, illetve megmutassuk a látogatóknak, napjaink vendégeinek, akik idelátogatnak hozzánk a múzeumba.” - ismertette Varga Zoltán a Hintómúzeum vezetője.
A Kaposvár közelében található Várda községből származó cifraszűr az 1930-as években készült. Miszy László parádés kocsis tulajdona volt egykor a ruhadarab. Ezért is kapcsolható a fogathajtáshoz. A múzeum célja, hogy a jármű fejlődéstörténethez kapcsolható tárgyakat is bemutassák, így még nagyobb örömmel fogadták a felajánlást. Ez a viselet már a 19. századi cifraszűrökkel ellentétben nem hímzéssel, hanem rátéttel készült. A szűr egyébként a gyapjúból készült posztók elnevezése, melyek már a középkor óta léteztek.
„A szűrök tulajdonképpen a középkor óta, a 14. század óta folyamatosan részei a magyar nép anyagi kultúrájának. A 19. századra hímzéssel látták el őket és hát nagyon kivirágoztatták őket. Onnantól kezdve nevezzük cifraszűrnek és visszamenőleg is a tulajdonképpen nem cifraszűröket is cifraszűrnek nevezzük most már. A dunántúli parasztságnak, a pásztoroknak az anyagi kultúrájukba benne volt egészen a 19. század végéig, 20. század elejéig, de a 20. században már csak funkcionális szempontból készültek inkább a szűrök.” - mondta el Gyanó Szilvia néprajzkutató.
A cifraszűrt 2021-ben választották be a hungarikumok közé. A Dunántúlon csak kevés helyen, Keszthely mellett többek között Nagykanizsán és Veszprémben látható egy-egy fennmaradt példány a múzeumokban.
Lendvai Bianka - Keszthelyi TV