Fenékpusztán a római kori erődítmény mintegy 400 éves történetét kutatják. A feltárás tanásatás keretein belül folyik, melynek célja, hogy a magyar, osztrák és német hallgatók megismerjék a régész szakma gyakorlati fogásait, és új technikákat sajátítsanak el. 

„Egy új dolog nekem, hogy bele lehet verni a kapát a földbe. Kicsit durvább az ásatási módszer, de itt azért muszáj, mert a föld annyira tele van római kori téglákkal, hogy igazából lassan nem lehetne dolgozni itt.”-mondta Papp Artúr a Bécsi Egyetem hallgatója

A területileg illetékes Balatoni Múzeum biztosítja az ásatás logisztikai hátterét. A múzeum közösségi régészeti önkéntesei is részt vesznek a feltárásban: a bontási munkálatok mellett fémkereső tevékenységgel segítik a régészek munkáját.

„Ezenkívül a leletek hozzánk, a Balatoni Múzeumba kerülnek. Nálunk történik a tisztítás, az elsődleges feldolgozás, illetve nálunk kerül majd gyakorlatilag az egész tevékenység nyilvántartási vételbe, leltározásra is ez az anyag. Úgyhogy hosszútávon ez a Balatoni Múzeum gyűjteményét gazdagítja.”-emelte ki Dr. Décsey Sándor a Balatoni Múzeum múzeumigazgató-muzeológusa

A kutatás egyik fő kérdése, hogy hogyan változott az erőd szerepe az évszázadok során. A 4. század középső harmadában építették, és a 7. századig használták. A különböző korszakokban az épületeket többször átépítették, így azok kialakítása és funkciója is módosulhatott. 

„Az ásatásnak a szakmai vezetője professzor doktor Heinrich- Tamáska Orsolya határoz meg. Az nagyon fontos, hogy az ásatások kétévente mindig az erődöt érintik, vagy az erődnek a falát, vagy valamelyik belső építményét.”- hangsúlyozta Havasi Bálint a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatóságának főigazgatója

A feltárást georadaros felmérés előzte meg, amely alapján meghatározták az erődfal és a tornyok pontos helyét. Ennek alapján jelölték ki a kutatási szelvényeket, ahol megkezdődhetett a feltárás. A munka során több járószintet is azonosítottak, ami arra utal, hogy a tornyot az idők során többször megújították. Érdekesség viszont, hogy a régészek, kevés építőanyagot találtak.

„Most már harmadik héten biztosan mondhatom, hogy szinte mindenhol kiszedték a falat és annak ismeretében, hogy tudjuk, hogy a 19. században itt a nyugati oldalon még láthatóak voltak az erőd falak és a hozzátartozó tornyok, mondhatjuk azt, hogy ezt valamikor a 19. század második felébe a 20 század első felébe tették meg.”- mondta prof. Dr. Heinrich-Tamáska Orsolya ásatásvezető és a Lipcsei Egyetem Kutatóintézetének régésze

A szakember elmondta, nagy valószínűséggel, az akkor zajló helyi építkezésekhez hordák el a most feltárásra került torony építőanyagát. Az ásatáshoz kapcsolódóan idén is nyílt napot szerveznek, ahol az érdeklődők testközelből ismerhetik meg a feltárás eredményeit és Keszthely-Fenékpuszta római kori múltját. Az eseményre augusztus 14-én 15 és 16 óra között várják az érdeklődőket.

Kovács-Lenkai Petra - Keszthelyi Televízió