Három helyszínen, négy épületet mutattak be: a kastélyparkban a Szent Márton templom helyét, a Fő téren a Plébániatemplomot, mellette a Várkertben a Szent Lőrinc templom falait, illetve és a Szent Miklós temetőben a temetőkápolnát. A Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem Építészettörténeti Tanszékéről harmincfős hallgatói csoport látogatott el erre a vezetett túrára, akik tervezési és kutatási feladatokat fognak végezni.

„Tulajdonképpen a feladat a mi számunkra azért nagyon fontos és jelentős, mert ilyen patinás és ilyen gyönyörű emlékekkel a hallgatók valós tervezési szituációval találkozhatnak. Tehát ez egy nagyon fontos kezdeményezés.” -emelte ki Daragó László BME-Építészmérnöki Kar egyetemi docense és oktatási dékán helyettese.

Az egyesületet civilek, de főleg építészek, kertészek, tájépítészek, városrendezők alkotják. Együtt szervezik a rendezvényeket, kezdve a Szent Márton napi lámpás járástól egészen a belvárosban található helyi értékű épületek felméréséig. A társaság alapító tagja Havasi Bálint, a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatóságának főigazgatója, aki maga is keszthelyi lakos. Elmondta, fontos küldetés és személyes elköteleződés számára, hogy a város kulturális fejlődését elősegítse. 

„A Göcseji Múzeum több régészei voltak, akik több helyszínen végeztek régészeti feltárást akár itt a főtéren, akár Keszthely más területein is. Ma összegyűltek azok a szakemberek, akik Keszthely középkori egyházi építészetével foglalkoznak. Mind a Göcseji Múzeum nyugalmazott régészei mind pedig a Balaton Múzeum régészei és közösen a Műegyetem oktatóival és hallgatóival és az érdeklődő nagy közönséggel jártuk végig az egyes helyszíneket.”- hangsúlyozta Havasi Bálint régész, a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatóságának főigazgatója.

Az egyesület idén ünnepeli megalakulásának tízedik évfordulóját. Céljuk, hogy tudatosítsák Keszthely gazdag múltját és épített örökségét, valamint olyan programokat szervezzenek, amelyek ezt a küldetést erősítik. A fókusz elsősorban a szakrális emlékeken és a régi épületeken van, a történelmi ív pedig a római kortól napjainkig terjed.

„A mai kulturális örökségünk napi rendezvényünket is erre a programra fűztük fel, kezdve a Szent Márton oltárkövétől, amit szintén az egyesületünk helyezett el, és befejezve majd a Szent Miklós- temetőkápolna most feltárt nagyon szép középkori freskóinál.” - mondta Kerner Gábor a Keszthelyi Városvédő Egyesület elnöke és műemlékvédelmi szakmérnök.

Az egyesület jövőbeni célja, hogy felmérjék a helyi értékű épületeket Keszthely belvárosában és letegyék javaslatukat, hogy a műemlékek mellett jelenjen meg a műemlékvédelem, illetve az épített örökség helyi védelme. 

Kovács-Lenkai Petra- Keszthelyi Televízió