Horváth István 1910 július 12-én született Kisradán. Az Országos Magyar Bajnok súlylökő az 1936-os berlini olimpián szerepelt, ahol 14. lett. Kilenc alkalommal volt magyar válogatott 1934 és 1937 között. 

Horváth István emlékét gyermekei és unokái nagy becsben őrzik. Fia Gyenesdiáson él, nagyon szeretett volna többet tehet azért, hogy édesapja teljesítménye ne vesszen el a múltban.

„Akkor vettem fel, októberben a kapcsolatot a garabonci polgármesterrel, Takács Zoltánnal, aki az első pillanattól fogva lelkesen támogatta ezt az ötletet és együtt találtuk ki. És nagyon örülök, hogy megvalósult. Ez talán egy 77 éves embernek  talán még az utolsó, amit még tudott tenni az életében ahhoz, hogy az őseinek szép emléket állítson és nyugodtan tudja viselni azt a terhet, ami ezzel, meg ezelőtt volt és ami a vállán feküdt eddig is.” - mondta el ifj. Horváth István.

Az eseményen felolvasták Laky Rudolf sporttörténész levelét. Ő írt könyvet az 1896 és 1936 közötti magyar olimpikonokról, köztük Horváth Istvánról. Az olimpikont méltatta dr. Iglódi Endre, a Magyar Olimpiai Akadémia volt elnöke és Győr Béla főtitkár. A sportoló édesapja, Horváth Dezső kántortanító volt szülőfalujában, róluk az olimpikon unokahúga emlékezett meg. Nagy tiszteletnek örvendett a család, ennek ellenére a falubelieknek sokáig nem volt tudomása arról, hogy mennyit köszönhettek a Horváth családnak

„Ez nekünk egy olyan információ, ami majdnem a feledés homályába merült. Itt a lakosság, illetve a környező település emberei nem is tudtak, vagy ha tudtak is, kezdett elfelejtődni és hála Istennek ifjabb Horváth István úr hozta el nekünk ezt az áttörő emlékadást és nagyon boldogok vagyunk, hogy ezt átélhettük. Egy borzasztóan rögös út volt előttünk és örülünk neki, hogy a támogatókon keresztül, az önkormányzatotokon keresztül és minden olyan emberen keresztül, aki ezt segítették megvalósítani, hogy ilyen szintű és ilyen minőségű lehetett ez a történet.” - fogalmazott Takács Zoltán Garabonc polgármestere.

A bronzból készült mellszobrot Orr Lajos szobrászművész készítette el. Az emlékművön láthatóak Horváth István érmei, sportszereinek másolatai és egy emléktábla. Az alkotást meg is áldották, ezt követően pedig a résztvevők helyezhették el koszorúikat. 

Ugyanezen a napon Keszthelyen a Szent Miklós temetőben is főt hajtottak Horváth István sírja előtt. Azonban nem csak ő született július 12-én, hanem Gellér Sándor, az Aranycsapat cserekapusa is, aki szintén ebben a sírkertben nyugszik. Életét és a londoni 6-3-as mérkőzésen való szereplését dr. Iglódi Endre idézte fel. Beszédet mondott ifj Gellér Sándor is, a sportoló fia. A megemlékezésen koszorút helyeztek el az MLSZ, az MTK, a MOA, a Csik Ferenc Olimpiai Baráti Kör, Keszthely, Hévíz, Gyenesdiás, Alsópáhok és Püspökladány településvezetői. 

„Több mint 10 esztendeje itt a keszthelyi Szent Miklós temetőbe nyert végső nyugodalomra. És vele kapcsolatban tudni kell, hogy 1950 és 1956 között 48 ízben volt Grosics Gyula tartaléka és 8 alkalommal védett a  magyar válogatottban.  A hűség mintaképe volt. 15 éven keresztül az MTK-ban játszott és volt 3-szor magyar bajnok is. Nyert Magyar Népköztársasági Kupát, 7-szer volt magyar bajnoki második, 2-szer volt magyar bajnoki harmadik helyezett.”

Dr. Iglódi Endre azt is bejelentette, hogy Keszthely és Gyenesdiás között az egykori és ma élő környékbeli, rendkívüli eredményekkel rendelkező sportolók tiszteletére fasort létesítenek. 

Lendvai Bianka - Keszthelyi TV