A nyári hőség és aszály próbára tette a tógazdasági szakembereket. Hiába volt kedvező a tavaszi időszak, júliusban és augusztusban rengeteg víz párolgott el a Balatoni Halgazdálkodási Zrt. tavaiból. 

„Nyilván a víz alapvető termelési közegünk, víz nélkül nem tudunk halat termelni. Ez hatással van az állománynövekedésre is, voltak olyan tavaink amik vízszintje kritikusan lecsökkent és ezért le kellett halásznunk őket, abból a halat értékesítettük, vagy áthelyeztük másik tóba, hogy tovább növekedjen, ez a korosztálytól függött. Azt kell mondjam, szerencsések voltunk, az elmúlt években jól felkészültünk erre a szélsőséges időjárásra.” - nyilatkozta Fodor Ferenc halgazdálkodási igazgató.

A vízminőség folyamatos felügyelete mellett levegőztették is a tavakat. A társaság évek óta a megváltozott szárazabb körülményekhez igazítja munkáját. Kevesebb halat termelnek ki adott vízterületről, így több hozam lesz a természetes táplálékon, és a forróságot is kényelmesebben átvészelik az állatok. 

Az őszi lehalászásokkal megkezdődtek a balatoni haltelepítések. Napi 8-10 tonna fogható korosztályú pontyot engednek a magyar tengerbe. Az éves 300 tonnás kötelezettségét a tó három medencéjében egyenlő arányban osztja el a halgazdálkodási társaság. A pontyból telepítik a legtöbbet, ezt követi a süllő, amiből 6000 kg az éves kötelezettség. 

Nagy Gábor horgászati ágazatvezető: „A tavalyi évben például rekordévünk volt süllőtelepítés tekintetében, nekünk is jó termésünk volt és a piacról is sikerült még beszereznünk süllőt. Több mint 13 tonnát, a dupláját telepítettük az éves kötelezettségünknek. Idén ha ennyit nem is, de mindenképpen szeretnénk meghaladni a minimum penzumot.”

A pontytelepítések egészen december közepéig tartanak. A süllő mellett még csukát, menyhalat, compót is engednek a Balatonba. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. a Kis-Balatonon is telepít. 

Hársfalvi Ákos - Keszthelyi TV

forrás: Somogy TV