Dr. Türk Attila expedícióvezető a vetítés előtt elmondta, hogy a közös magyar-orosz régészeti kutatások még a szocializmus éveibe nyúlnak vissza. Az szinte mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy elődeink valamilyen formában kötődnek az Urál térségéhez, ez alapozta meg az együttműködést. A rendszerváltás után a kapcsolat leépült, mígnem 2010-ben az Urálból előkerült egy magyar szempontból szenzációsnak számító lelet. Ennek okán sikerült megszervezni, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia közös expedíción vehetett részt ezeken az oroszországi ásatásokon. „Ez kinőtte magát 2013-tól folyamatosan. Egyre több helyszínre el tudtunk jutni, egyre több kollégával megismerkedtünk, egyre több régészeti központot sikerült aktiválnunk a magyarság őstörténet-kutatásával kapcsolatban. A 2015-ös év volt az egyik leggyümölcsözőbb, amiről ez a film szól. Akkor gyakorlatilag egy majd tízezer kilométernyi utat meg tudtunk tenni, és nagyon-nagyon sok lelőhelyet meg tudtunk nézni.”

Az expedíció tagjai sokszor nomád körülmények között táboroztak. Szabadtűzön főztek, természetes vízfolyásokban tisztálkodtak, és az áramellátás is sokszor hiányzott. Ez utóbbi miatt a filmkészítőnek nagyon át kellett gondolnia az akkumulátorhasználatot. Hovatovább a közmédia híradójába is küldött tudósításokat, melyek szintén helyben készültek el. Volt, hogy több kilométert gyalogolva cipelte a felszerelését, és veszélyes szakadék szélén állva is forgatott. Tizenhat órányi nyersanyagból született meg az 59 perces mozi. „Teljesen szabadkezet kaptam, hogy milyen filmet rakok össze. Gyakorlatilag egy kevert műfajú film jött létre. Egyrészt dokumentumfilm, dokumentálva van ez az egész régészeti expedíció. Másrészt tudományos ismeretterjesztő film, erre azért van szükség, hogy gyakorlatilag el kell magyarázni, milyen magyar vonatkozású leletek kerültek elő, amiért ott van az expedíció.” – mondta Czigóth Sándor.

A filmből kiderül, hogy a magyar őstörténet eddigi megállapításai a modern vizsgálatoknak, mint a radiokarbon kormeghatározásnak vagy az archeogenetikának köszönhetően tovább pontosíthatók és bővíthetők. Szakértők szerint most úgy tűnik, hogy a népvándorlás időpontja és helyszíne kicsit módosulni fog, de ehhez még további kutatási eredményekre van szükség.

Kalapos István – Keszthelyi Televízió

Czigóth Sándor „Őseink nyomában a Dél-Urál vidékén” című dokumentumfilmjéről bővebb összeállítással jelentkezik a június 5-i Szignatúra című kulturális magazin.