Az Európai Unióban nálunk beszélnek legkevesebben idegen nyelvet - derül ki egy friss kutatásból. A felnőtt lakosság mindössze 37 százaléka beszél legalább egy idegen nyelvet, ez pedig csak az utolsó helyre elég. A hazai közoktatásban zajló nyelvoktatás eredményességét többen is megkérdőjelezik, miközben a hatékonyabb működéshez szükséges feltételek jelentős része biztosított.
Nyelvoktatás zajlik az egyik keszthelyi magán iskolában. Akik ide jönnek, céltudatosan teszik: általában tervük van a nyelvtudás megszerzésével. Az intézményvezető, Lélekné Ivony Zsófia úgy véli: más országokban talán eltérő az oktatási rendszer, de a nyitottabb életfilozófia, a nagyobb motiváltság is okozhatja a jelentős különbséget.
A nyelvtanulás során nem tartja hatékonynak a magolást, a nyelvtan sulykolását. Inkább a szabad beszéd, a szókincs természetes bővítése zajlik itt. Az Eurostat adatai szerint hazánk hosszú ideje a legutolsó helyen áll az uniós rangsorban az idegen nyelvet beszélők arányát tekintve. Nálunk 25 és 64 éves életkor között mindössze 37 százalék tud megszólalni más nyelven is.
Illésné Major Julianna, a vonyarcvashegyi művelődési ház vezetője vélekedik így. Éppen ezért gondolt egyet és megtanulta például a török és szerb nyelveket. Nem iskolában sajátította el őket, mivel ezeket a nyelveket a környékben nem tanítják. Saját módszert alkalmazott. Kitartás, elszántság és türelem - véleménye szerint ezek nélkül nem megy.
Az Eurostat adatai szerint az utolsó előtti helyen Bulgária áll, őt pedig megelőzi az Egyesült Királyság és Írország 40 százalékkal. A hazai iskolai nyelvoktatás eredménytelensége nem új keletű: bár az idősebb korosztály hosszú éveken át tanult kötelező oroszt, a legtöbben mégis úgy érzik, ebből a nyelvből nem tudnak semmit.
Tüskés Balázs - Keszthelyi Televízió
