A jégesők komoly károkat okoznak a mezőgazdaságban. Bár Keszthelyen és környékén ritkán kell rekordméretű jegekkel szembesülniük a gazdáknak, a szőlő, a búza és a kukorica is jelentősen megsínyli az esetleges jégverést. Az okozott kár nem csak hozamkiesést jelent, hanem komoly biztosítási tételt is. Ezek mérséklésére építették ki a jégkármérséklő rendszert, amely teljes kapacitással 2018 óta működik hazánkban.          

„Ez 986 darab talajgenerátort jelent. A talajgenerátorokat úgy kell elképzelni, hogy egy ezüstjodidos párát vagy egy ezüstjodidos gőzt engednek fel a talajgenerátor-kezelők, ugyanis a legtöbb helyen ezt kézzel üzemeltetik, néhány automata egységünk van. Ezt Zala megyében úgy kell elképzelni, hogy 6 automata és 36 kézzel üzemeltetett talajgenerátor. Nem azt mondom, hogy ettől nem lesz jégkár, de ettől a rendszertől az abszolút tapasztalat az, hogy a nagyobb jégszemeket apróra vagy akár meg is tudja szűntetni.” - tájékoztatott Sabján Krisztián, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Zala Megyei Szervezetének elnöke.

A jégkármérséklő rendszer 2020-ban  április 15-e és szeptember 30-a között működött. A 169 nap alatt összesen 94 napon – azaz átlagosan heti négyszer – kellett működtetni a generátorokat országszerte. A legtöbbször júniusban és augusztusban kellett védekezni a jégkár ellen. Ugyanakkor a tervezetthez képest jelentősen több hatóanyag fogyott. Ez egyrészt a május végi viharos időjárásnak tudható be, másrészt pedig annak, hogy a koronavírus járvány miatt erősen csökkent a légi forgalom és ezzel együtt a repülőgépek által szolgáltatott meteorológiai adatmennyiség is. Az Agrárminisztérium a rendszer működtetésének finanszírozásához a Kárenyhítési Alapból évi legfeljebb 1,5 milliárd forintot biztosít. Az elmúlt évben kiemelkedően sok kárbejelentés érkezett a termelőktől, a jégkár azonban ezeknek mintegy 6%-a volt. A kárenyhítés komplex formában valósul meg.

„Az egyik pillér alapvetően az, hogy van egy Kárenyhítési Alap, amit minden gazda, aki támogatási igénnyel fordul az állam felé, ő a területe nagyságában egy bizonyos összeget befizet. A második pillér az agrárbiztosítás. Az agrárbiztosítási rendszerben is a gazdák befizetnek, illetve vissza is kapnak, amennyiben nem volt káruk. A harmadik pillér a jégkármentesítés. Ez a komplex – és a kérdésre a válasz, úgy gondolom . Ez a komplex kárenyhítési rendszer az, ami a magyar gazdákat kiemelten védi akár európai szinten is.” - tette hozzá a szakember.

A jégkárarány zivatarkárokon belül mintegy 84%-ot tett ki 2015-2017 között. A jégkármérséklő rendszer 2018-as elindulását követően, 2018 és 2020 között ez az arány jelentősen, 47%-ra csökkent. A rendszer nem csak a mezőgazdákat segíti, hiszen a jégszemcsék mértének csökkenése mérsékli a lakossági, ipari létesítményekben és önkormányzati tulajdonokban keletkező károkat is.

Regman karola - Keszthelyi TV