A vetési konkoly eredetileg a Földközi-tenger nyugati vidékéről származik, de mára világszerte elterjedt. A pirosas-bíboros színű virágának köszönhetően ez a gyomnövény kimondottan szépnek mondható. A mezőgazdaságban használt vegyszerezés hatására erősen megritkult, így védetté vált. Ennek köszönhetően napjainkra ismét szaporodik. Barina Zoltán botanikus, az “Év Vadvirága” kuratóriumának elnöke ezt mondja a konkolyról: "Bizony ez a szántóföldi gyomnövény mára igen erősen megritkult, ráadásul védett is. Tehát most már évek óta védelem alatt áll annak ellenére, hogy ez tényleg kalászosokban, kalászosok szegélyén fordul elő. Ha nagyon alaposan megnézzük, ez nem is teljesen őshonos a Kárpát-medencében, mert csak a szántóföldi kultúrák terjeszkedésével jelent meg nálunk, ugye a középkorban."

A Vadonlesők Közössége Természetvédelmi Egyesület honlapján lehetett szavazni. Itt találhatták meg a látogatók azt a három jelöltet, amelyek közül ki lehetett választani a legszimpatikusabb növényt. Most már csak a szavazás végeredménye olvasható: a pici egérfarkfű 22, a bíborfekete hagyma 31, a vetési konkoly pedig 47 %-nyi voksot gyűjtött össze. Az eredmény az “Év Vadvirága” Facebook-os oldalon is megtalálható. Ezt a gyomot – melynek minden része mérgező – régen a pipaccsal és a búzavirággal együtt a termőföld virágaként tisztelték. Érdekesség, hogy a vetési konkoly jó hatással van a búzára: a gyom környezetében 20–50%-kal nagyobbra nő.

"Egy nagyon jó szántóföldi jelzőnövény, egy szegélynövény, ami mára tényleg kiszorult a szántóföldek szegélyére. Ennek azért van jelentősége, mert az ilyen nagy monokultúrák nem nyújtanak megfelelő méhlegelőt. Viszont, hogyha nincsenek beporzók, például méhek, akkor nem csak hogy ezeknek a növényeknek a beporzása marad el, hanem egyszerűen nincsen olyan növényállomány, ami eltartsa azokat a méheket, amik majd beporozzák nekünk a hasznos gazdasági növényeinket is" - tette hozzá az elnök.

A vetési konkolynak kiváló élettani hatásai is vannak. A népi gyógyászatban egykor bőrbetegségeket kezeltek vele, napjainkban a homeopátiában gyomornyálkahártya-gyulladást kezelésére használják. A világ számos nyelvén, sőt különböző dialektusokban, és egyes országokban élő kisebbségek által beszélt nyelveken is megtaláljuk az elnevezését. Ez arra enged következtetni, hogy ezeken a területeken, ahol ezek a nemzetiségek éltek, ott korábban is előfordult a vetési konkoly. A világszerte elterjedt gyomnövény az 1968-ban kiadott Növényhatározóban közönséges gyomként szerepel. Annak ellenére, hogy szép a növény, a takarmány közé keveredett mérgező magvak veszélyt jelenthetnek a háziállatokra, a kenyérgabonával keveredve pedig az emberre.

Tüskés Balázs - Keszthelyi Televízió