A köznyelvben kolibri lepkeként is ismert kacsafarkú szender gyorsan, cikázva repül. Képes egyhelyben lebegni vagy akár hátrafelé is repülni. Szárnyaival 85-öt csap másodpercenként, jól hallható zümmögő hangot kelt. A Magyar Rovartani Társaság beszámolója szerint egyes kutatások azt engedik feltételezni, hogy a fajnak figyelemreméltó memóriája van, hiszen ugyanaz az egyed több napon át rendszeresen visszatérhet ugyanahhoz a virágágyáshoz, nagyjából ugyanabban az időpontban. A társaság évek óta megrendezi az év rovara szavazást, melyen három egyed közül választhatnak a szavazók. A kacsafarkú szender több mint 67 százalékkal nyert.

„Az év rovara felhívásnak az volt az elsődleges célja, hogy a szélesebb néprétegek figyelmét a rovarokra irányítsák, a rovarok védelmére, a rovarok főbb szerepére a természetben és így ezen át nem csak magukra a rovarokra, hanem a természet védelmére, a természeti folyamatokra is rá lehet irányítani a figyelmet. Minden évben van egy-egy téma, ami alapján kijelöljük a jelölteket, idén az volt a témakör, hogy olyan rovarokat választottunk, amelyek nem azok, amelyeknek látszanak. Vagy más élőlényre próbálnak hasonlítani, vagy úgymond véletlen ez a hasonlóság köztük.” - mondta el Tóth Balázs a Magyar Természettudományi Múzeum Lepkegyűjteményének muzeológusa.

Az állat egyik preparált példányáról dr. Kondorosy Előd elmondta, ennek a rovarnak több különlegessége is van. Többek között az, hogy a szenderek legnagyobb részével ellentétben ez nem éjszakai, hanem nappali lepke. Bár vándorlepke, esetenként áttelel Magyarországon is.

„Ilyen apróbb termetű növényeket, galajféléket eszik leggyakrabban, mármint a hernyója. Mert hát a kifejlett lepke, ő az, akit nagyon sokan ismernek, hiszen akár a balkonon levő virágok - petúniát például nagyon szereti – fölött lebegve a pödörnyelvét ereszti be és szívja ki a nektárt. A pödörnyelve egyébként majdnem olyan hosszú, mint ő, tehát tényleg így már egy eléggé feltűnő kis állat.”

A szenderfélék családjában 19-20 faj található meg. Természetvédelmi értékük alapján is érdekesek, a fajok egyharmada védett Magyarországon, ami az éjjeli lepkék esetében nagy számnak számít. A kacsafarkú szender másik két nappali rokonának érdekessége pedig, hogy más veszélyes rovarokhoz hasonulnak.

„Ezek teljesen úgy néznek ki, mint egy poszméh, egy dongóméh és a szárnyukon sincs ez az összefüggő pikkelytakaró, ami a lepkéknek a hímpora. Hanem még a szárnyuk is még valamennyire ezeknek a nagy méheknek a szárnyához hasonlít, tehát talán védi őket, nem támadják meg annyira a madarak.” - tette hozzá az egyetemi tanár.

A kacsafarkú szederrel kapcsolatban egy fotópályázatot is hirdetett korábban a Magyar Rovartani Társaság. Várhatóan egy kiállítást is rendeznek az év állatairól, azonban ennek megvalósítása függ a vírushelyzettől.

Lendvai Bianka - Keszthelyi TV