A karácsonyi ünnepkörhöz számos népszokás kapcsolódik, ezek a fogyasztható ételekre és az ünnepi asztalra is vonatkoznak. A régiek hagyományai közül ma is sokat őrzünk, de vannak olyanok is, amelyek nincsenek benne a köztudatban. emellett mára már több tengeren túli és angolszász szokást is átvettünk.
Hazánkban jellemzően hal kerül a 24-i asztalra. Ezeket különféle módokon elkészítve, krumplival, salátával tálalják a háziasszonyok. Manapság egyre népszerűbb az amerikai filmekből ismert pulyka is, ennek azonban nincs hagyománya hazánkban. Már csak azért sem, mert szárnyast nem szerencsés enni az ünnepek alatt, ugyanis úgy tartják, mivel ez hátrafele kapar, elkaparja a szerencsét. Ma már talán kevesen tudják, de december 24-e szigorú böjti nap volt.
„Ilyenkor jöttek elő a tésztaételek, a tejfölös bableves vagy egyéb babos dolgok meg mindenféle olyan, amiben nincsen hús. Ez tartott egészen az éjféli miséig. Az éjféli mise után volt szabad enni husikát. Elsősorban a disznóságokra kell itt gondolnunk, a disznónak minden része. Tehát a sült disznóhústól kezdve a hurka, kolbász, disznósajt és volt egy nagyon jellegzetes étel itt Keszthely környékén, az a kocsonya.” - tájékoztatott Gyanó Szilvia, a Balatoni Múzeum néprajzkutatója.
Mindennek van jelentősége, ami a karácsonyi asztalra kerül – mondja Gyanó Szilvia. Az étkek és a tárgyak ugyanis mind azt a célt szolgálják, hogy bőség és termékenység legyen a következő esztendőben. Ezért ettek eleink halat, kukoricát, borsót vagy babot és ezt a célt szolgálja a mákos bejgli is. Régen a karácsonyi és az újévi szokások sok ponton megegyeztek, hiszen a középkorban még december 25-én volt az évkezdet.
„Aztán ez később változott és január 1-e lett, de sokan ugyanúgy megtartották karácsonykor is az évkezdetet. Tehát nagyon sok minden ugyanaz fog vonatkozni szilveszterre, kivéve a hal. Tehát szilveszterkor majd ne együnk halat, mert az elúszna a szerencsével, de az, hogy szárnyast nem szabad enni, malacot kell enni. erre vonatkozik például a virsli is, hogy rengeteg virslit eladnak ebben az év végi időszakban. Arra kell vigyázni, hogy az a virsli is disznóból legyen.” - tette hozzá a néprajzkutató.
A szakember azt mondja, a sütemények inkább a 20. század hozadékai, korábban ugyanis sem a konyhatechnológia sem a meglévő alapanyagok nem voltak adottak hozzá. A diós és a mákos bejgli, illetve az édesebb kalácsok azonban nem hiányozhattak az ünnepi asztalról.
Regman Karola - Keszthelyi TV
