Keszthely adventi koszorújánál ezúttal Honthegyi Zsolt osztotta meg ünnepi gondolatait. Az evangélikus lelkész rámutatott arra, az advent a várakozás időszaka, ez a várakozás azonban örömteli. Hozzátette, ilyenkor a legnagyobb csodát várja az emberiség, amely még azokat is megállásra készteti, akik sietnek. Hozzátette, a decemberi borongós, télies időszakot a várakozás teszi széppé.
„Nem csak széppé, de illatossá, édessé, fűszeressé, fényessé, lággyá, meleggé, izgalmassá. A várakozás lehetősége és ténye felemeli ezt a hónapot és talán a legkülönösebb időszakká varázsolja. A gyermeki várakozás átragad mindenkire, még arra is, aki ilyenkor siet, rohan. És négy teljes héten át, vagy csak néhány órára, percre, de várakozunk a legnagyobb csodára.” - mondta az evangélikus lelkész.
Az adventi várakozás – lényege szerint – várakozás arra, aki van – idézte Pilinszky sorait Honthegyi Zsolt. Az evangélikus lelkész úgy fogalmazott, a várakozásról csak dadogva tudunk beszélni, hiszen Isten valóban megtestesült közöttünk, vállalva a lét minden súlyát és megosztottságát. Kiemelte, advent idején az után vágyódhatunk, ami megtörtént és akit 2000 éve jól-rosszul, a kezünk között tartunk. Felhívta a figyelmet arra, a mindennapokban a várakozás összekapcsolódik a türelmetlenséggel és ez sokszor az Istenhez való viszonyunkat is jellemzi.
„Miért nem felel, miért nem segít, miért nem hallgat meg? Mikor veszi már észre nyomorúságomat, mikor hallja meg kiáltó hangomat, mikor jön már el, hogy megsegítsen? Hol késik, oly régóta esedezem már. Amikor Isten válaszára várunk, és azt érezzük, hogy a válasz késik, amikor elhatalmasodik rajtunk a félelem vagy a csüggedés, netán a reménytelenség érzése - és 202– adventjén még talán úgy is érezhetjük, joggal, okkal – akkor nagyon fontos advent csendje. A csillogó, mézeskalács illatú, izgalmas advent helyett a mi belső adventünk. A csend, amelyben feltehetjük dacoló kérdéseinket, amelyben még félnünk is szabad, amelyben odatehetjük Isten lába elé régtől fogva hurcolt vétkeinket.” - tette hozzá Honthegyi Zsolt.
Az ünnepi gondolatokat követően az evangélikus lelkész Csótár Andrással közösen gyújtotta meg a harmadik gyertyát Keszthely adventi koszorúján. A gyertyagyújtást többen is figyelemmel követték a Fő téren. Advent harmadik vasárnapja az öröm ünnepe, ennek pedig az az alapja, hogy az Úr közel van. Ilyenkor már Jézus megszületésének, a fény, a szeretet eljövetelének közelségét ünnepeljük.
A keszthelyi adventi gyertyagyújtást televíziónk ezúttal is élőben közvetítette és a Facebook oldalunkon is nyomon lehetett követni az eseményt. Advent utolsó vasárnapján Mezei András, a Kis Szent Teréz Plébánia plébánosa osztja majd meg ünnepi gondolatait.
Regman Karola - Keszthelyi TV