Huszárok felvezetésével érkezett az ünneplő tömeg a Kossuth Lajos utcán át. Keszthelyen már hagyomány, hogy az önkormányzat és a város lakói a Balatoni Múzeum előtt tisztelegnek az 1848-49-es szabadságharc hősei előtt. Manninger Jenő, a térség országgyűlési képviselője beszédében elmondta, a magyar nemzet ma is szabadságharcot vív, de nem Jellasics, hanem az Európába érkező bevándorlók támogatói ellen.               

„Mi magyarok, ahogy 1848-ban, úgy ma is szép szóval állunk ki függetlenségünkért, kérjük a birodalmat, hogy változtasson, mert Európa veszélyben van. Veszélyben van biztonságunk, szabadságunk, a keresztény kultúránk. 1848-ban Jellasicsot és az orosz csapatokat szabadították ránk, hogy elhallgattassanak minket. Ma eljárásokkal, fenyegetésekkel, zsoldosokból álló hálózatot szabadítanak ránk.” - emelte ki Manninger Jenő.

A térség országgyűlési képviselője elmondta, a Festetics I. György által alapított Georgikon hallgatói is fontos szerepet játszottak a forradalomban. Elhangzott, az idén Festetics-év van Keszthelyen, ebből az alkalomból várhatóan május-júniusban kerül sor Festetics György újratemetésére a felújított keszthelyi mauzóleumban. Ruzsics Ferenc, Keszthely polgármestere beszédében elmondta, a 171 évvel ezelőtti forradalom és az azt követő események nem csak hazánkban, hanem Európában is változásokat hoztak. Hozzátette, 1848-49 eszméje tanít bennünket ma is.       

„Minden előtt a nemzet, a haza szolgálatára. A lélek tisztaságának és a szív erejének a fontosságára. Hitre, hogy ne csüggedjünk. Reményre, mely tettekre sarkall. A szeretet és az összefogás erejére. Önérzetre, hogy merjünk nagy célokat magunk elé tűzni.” - hangsúlyozta Keszthely polgármestere.

A Balatoni Múzeum előtt tartott megemlékezésen a Helikon Versmondó Kör tagjai szavalatokkal emelték az ünnep fényét. Többek között Juhász Gyula és Dutka Ákos versei hangzottak el, valamint a Nemzeti dal megzenésített változata is felcsendült.Az ünnep szónoka, Dr. Pelyach István kiemelte, 1848-49-re úgy emlékezik az utókor, hogy ez a másfél év a csodáknak éve volt. Elhangzott, az 1700-as évek végétől datált reformkori törekvések nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy 1848. március 15-én az ország lakói egy emberként álltak a forradalmárok mellett. 

„A magyarság már a Bach-korszakban, a kiegyezés után ugyanúgy megünnepelte ezt a napot, mint 1849. március 15-én, mert olyan jó dolog visszaemlékezni arra, hogy volt egy olyan korszak a történelmünkben, amikor valóban létezett és működött nemzeti egység. Amikor nem volt különbség emberek között – nem anyagi különbség, mert az mindig van és mindig lesz – hanem a szabadságban, az együvé tartozásban nem volt különbség magyar és nem magyar között. Ez az üzenete azt gondolom ennek a napnak, valamint az, hogy van történelmünk, van múltunk, amit ápolni kell.” - mondta el az ünnepi szónok.

A történész kiemelte, 1848 csodája volt az is, hogy egy vér nélküli forradalom zajlott Pest-Budán és az ország számos településén. Elhangzott, a reformkor idején – melynek egyik elindítója volt gróf Festetics I. György – sok nemesember fejében megfogalmazódott, hogy a hazáért tenni és áldozni is kell. Ezen gondolat mentén fogalmazódhatott meg 1848-ban a 12 pont, amely mögé magyar és nem magyar, nemes és nemtelen egyaránt felsorakozott.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére szervezett keszthelyi ünnepség a Nagyváthy Néptáncegyüttes műsorával zárult.       

Regman Karola - Keszthelyi TV