+36-83-320-200
8360 Kossuth L. u. 45.
kezdőlap / hírek / Plitvicei tavak
2014. május 6. kedd 07:45 - Horvátország
Plitvicei tavak
A Plitvicei tavak (horvátul: Plitvicka jezera) Karlovactól 75 km-re található tórendszer. 1949-ben nyilvánították nemzeti parkká, 1979-tõl az UNESCO természeti világörökség részét képezi. A Plitvicei tavak Nemzeti Park területe 30.000 hektár (300 km2).

A Plitvicei tavak kialakulása
A tórendszert tápláló Bijela Rijeka (fehér folyó) és a Crna Rijeka (fekete folyó) folyók víztömegével, sodrásával és erejével több ezer éven keresztül vájta ki, alakította ki a Plitvicei tavak jelenlegi formáját. A Plitvicei tavak, a tavakat körülvevő hegyek dolomit és mészkő egyvelegéből vannak. Ahol a vízáramlat akadályba ütközött, ott alakultak ki a mai vízesések. Mind ezekből jól következik, hogy a Plitvicei tavak - a víz erejének köszönhetően - még ma is alakulóban van. A Plitvicei tavak tórendszer legmagasabb tava (Proscanski tó) 637 méteren található, míg a legalsó 503 méter magasan. A 134 méter szintkülönbségen csodálhatjuk meg a vízesések sorozatát.

A Plitvicei-tavak Nemzeti Park a tengerparttól kevesebb mint 200 km-re található. Túlnyomóan sűrű erdőkkel borított területén mintegy 16, egymással összefüggő, kristálytiszta vizű tó található. A víz színe a türkiztől a smaragdzöldig terjed – ráadásul a tavak közötti számottevő szintkülönbség folytán a természet csodálatos vízeséseket hozott létre a tóvidéken, ami – túlzás nélkül mondhatjuk - valósággal ámulatba ejti a szemlélőt... A mediterrán és a kontinentális éghajlat keveredéséből igen kellemes mikroklíma alakult ki a környéken – nyaranta jótékonyan meleg az idő, télen viszont hamar megjelenik a hó is. Az ősz és a tavasz ámulatba ejtő színpompát varázsol a csodás vízfelületekkel tarkított erdei tájra – nem csoda, ha a Plitvicei tóvidék az év minden szakában más-más arcot mutat, ezért évtizedek óta számtalan látogatót vonz egész évben.

Általános információk

Földrajzi elhelyezkedés: a kontinentális Horvátország nyugati része
Éghajlat: kontinentális
Nyári átlaghőmérséklet: 24° C
Téli átlaghőmérséklet: -3° C

Gasztronómia

A környék konyhai kínálata igazán gazdag, de érdemes néhány napra megfeledkezni a kalóriákról, mert erre a tájra leginkább a „nehéz” ételek jellemzőek. A leggyakoribb alapanyagok a kukorica és az egyéb gabonafélék, illetve a tej és a hús. A kukoricakását, helyi nevén palentat, legtöbbször tejjel, vagy más tejtermékekkel, például joghurttal vagy aludttejjel fogyasztják. Ugyancsak tejből készülnek a finom helyi sajtok, melyeket általában szárított hússal kínálnak. A környék legismertebb étele mégis a báránysült, amely frissen elkészítve a legfinomabb.

Télen a szárított húst savanyú káposztából vagy babból készült főzelékekkel tálalják. Ugyancsak érdemes megkóstolni a különféle savanyított zöldségeket, amelyeket fűszeres kukoricakásával fogyasztanak. Nem feledkezhetünk meg a forró olajban kisütött fánkocskákról (uštipci) sem, az édességek közül pedig leginkább az almás rétest vagy a cukrozott fánkocskákat érdemes kipróbálni.

Sport

A hosszú séták és a hajókázás a Plitvicei Nemzeti Parkban tett látogatások elmaradhatatlan része. Akik nem szeretnek sokat sétálni kisvasúttal is bejárhatják a parkot. A természetben tett séták javítják a közérzetet, hiszen a zöld szín nyugtatóan hat, a friss levegő pedig testi és lelki felfrissülést nyújt.

A kalandvágyók feltétlenül próbálják ki a raftingolást a Korana-folyón. Ez a sport különösen tavasszal izgalmas, hiszen ilyenkor az olvadó hótól jelentősen megnő a folyó vízhozama. A kaland iránti vágyukat a Korana gyors folyású szakaszain tett kajak- vagy kenutúra is kielégítheti. A környező hegyeknek köszönhetően természetesen lehetőség van hegymászásra vagy sziklamászásra is.

Szórakozás és éjszakai élet

A mozgalmas éjszakai életet kedvelőknek tudniuk kell, hogy itt elsősorban a csendé és a nyugalomé a főszerep. A friss levegőn eltöltött nappali séta, gyalogtúra, rafting vagy kenuzás után, Önt is biztosan kellemes fáradság keríti hatalmába és leginkább a pihenést fogja választani. Napközben a Nemzeti Park és környéke számtalan lehetőséget tartogat, este pedig érdemes beülni egy pohár borra valamelyik szállodába vagy kávézóba.

Ajánlott látnivalók

A tizenhat Plitvicei tó
A tavakat két részre oszthatjuk: a felső békésebb tavakat (12) sűrű erdő veszi körül, míg a 70 méter magas sziklafalak tövében található alsó tavak (4) körül alacsonyabb növényzetet találunk. A Plitvicei-tavak mentén több kilométer hosszú rendezett gyalogösvény várja az idelátogatókat. Leggyakrabban kanyargós, fából készült hidakon lehet átkelni a tavak és vízfolyások felett. Mivel a nyár folyamán a tengermelléki időjárásnak köszönhetően rendkívül gazdag a növényvilág, télen pedig a kontinentális éghajlat miatt általában vastag hótakaró borítja a tájat, a Nemzeti Park minden évszakban számtalan érdekesség tartogat a látogatók számára.

A Plitvicei-tavak pillangói
Ki ne szeretné a látványos szárnyakkal és tarka színekkel ékesített pillangókat? Úgy tűnik, hogy a lepkék nagyszerűen érzik magukat errefelé, ezt bizonyítja, hogy több mint ötven lepkefaj honos a környéken. A látogatók egy része megelégszik azzal, hogy gyönyörködik a lepkékben, míg az amatőr természetbúvárok a szárnyak mintázata alapján talán néhány lepkefajt is felismernek. A pillangók általában a tavasz hírnökei, de mégis nyáron fordulnak elő a legnagyobb számban.

Növényvilág
Annak ellenére, hogy a Plitvicei-tavak flóráját csak viszonylag későn kezdték tudományos alapossággal kutatni, rövid időn belül fény derült annak rendkívüli fajgazdaságára. Ennek bizonyítéka, hogy a mai napig több mint 1140 növényfajt írtak le. Ezek között számos endemikus faj is található, amelyek legnagyobb része védett növénynek számít. Mivel a Plitvicei-tavak a kontinentális és a tengermelléki éghajlat találkozásánál fekszenek, rendkívül változatos és buja növénytakaróval találkozhatnak az idelátogatók. A vízben is több jellegzetes növény él, ilyen például a tavakban gyakori fehér tavirózsa, vagy a vízesések közelében megfigyelhető, érdekes nevű „ Zöld-szakáll”.

Állatvilág
Az itt előforduló állatfajok közül feltétlenül érdemes megemlíteni a leggyakrabban kora hajnalban vagy alkonyatkor aktív barnamedvét és a farkast, de megtalálható itt a róka, a hiúz vagy a borz is. A tavakban nagyszámú pisztráng él, de a horgászat egyelőre tilos. A Park madárvilága is rendkívül gazdag: több mint 140 madárfaj – az énekesmadaraktól a ragadozókig – fészkel errefelé. A Horvátországban előforduló lepkefajok megközelítőleg 30%-a a Plitvicei-tavak területén is honos.

Kirándulási lehetőségek

Drežnik
Az északnyugat Horvátországban található Drežnik, Slunj városának közvetlen közelében fekszik. Slunj nemcsak a Zágráb – Zadar útvonal tranzitállomásaként ismert, de az írásos emlékek által először a XIV. században említett település történelmi jelentősége is számottevő. Drežnik legjelentősebb műemléke az 1278-ból származó középkori vár, amely egykor a környékbeli nemesek és hercegek székhelye volt. Drežnik nemcsak vonzó kirándulóhely, de a tengerpart felé igyekvő utazók körében is közkedvelt pihenőhely, hiszen a különböző hal- és vadkülönlegességek, illetve a csodálatos természet rájuk is csábítóan hat.

Slunj
A városka a Slunjčica- és a Korana-folyó festői torkolatának közelében, a Zágráb – Plitvicei-tavak – Zadar útvonal mentén fekszik. Slunj több különlegességet is tartogat az idelátogatók számára. Ezek közül feltétlenül említést érdemel az 1323-ban épített vár, illetve a számos kis vízesésre épült régi vízimalmok, melyek mesekönyvek oldalaira emlékeztető együttesét a Rastoke városrészben csodálhatjuk meg.

A korhűen felújított faházak némelyike 300 évesnél is régebbi, körülöttük pedig gondosan ápolt kertek húzódnak. Már a látvány is elegendő érv ahhoz, hogy itt éjszakázzanak. Dalmáciába autózva feltétlenül töltsenek el néhány napot ezen a csodálatos tájon, és próbálják ki a raftingolást a Korana gyorsfolyású szakaszain. A vadvízi kalandok után pedig kóstolják meg a helyi hal- és vadkülönlegességeket – biztosak lehetnek benne, hogy nem fogják megbánni.

Forrás: adriatica.net

galéria
1
2
3
4
5
6
7
8
9
további híreink
 
A koncert előtt a keleti kultúra különböző részeivel ismerkedhettek meg az érdeklődők.
 
Mind a bölcsődében, mind az óvodákban tartottak az ünnephez kapcsolódó foglalkozásokat.
 
Idén is meghirdette a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a húsvét zöldítő pályázatát.
 
Újdonságokkal várják az érdeklődőket.
 
A gyermekek után az időseket is oltási költségtérítéssel támogatja az önkormányzat.
 
Zala vármegye hét tanintézetének zeneiskolásai mérték össze muzikális tudásukat Keszthelyen.
balatoni krónika
 
Híradó
 
Szignatúra
 
online adás
 
fő téri kamera
 
Keszthelyi Szemmel
 
Objektív
 
Balatoni Mozaik
 
Más-Kép(p)
 
Mire Vágyik a Nő?
 
Önkormányzati híradó
 
Szezon Kosár
 
Hittel, lélekkel
 
Négy láb nagy szív
 
Rigmus