A Plitvicei tavak kialakulása
A tórendszert tápláló Bijela Rijeka (fehér folyó) és a Crna Rijeka (fekete folyó) folyók víztömegével, sodrásával és erejével több ezer éven keresztül vájta ki, alakította ki a Plitvicei tavak jelenlegi formáját. A Plitvicei tavak, a tavakat körülvevő hegyek dolomit és mészkő egyvelegéből vannak. Ahol a vízáramlat akadályba ütközött, ott alakultak ki a mai vízesések. Mind ezekből jól következik, hogy a Plitvicei tavak - a víz erejének köszönhetően - még ma is alakulóban van. A Plitvicei tavak tórendszer legmagasabb tava (Proscanski tó) 637 méteren található, míg a legalsó 503 méter magasan. A 134 méter szintkülönbségen csodálhatjuk meg a vízesések sorozatát.

A Plitvicei-tavak Nemzeti Park a tengerparttól kevesebb mint 200 km-re található. Túlnyomóan sűrű erdőkkel borított területén mintegy 16, egymással összefüggő, kristálytiszta vizű tó található. A víz színe a türkiztől a smaragdzöldig terjed – ráadásul a tavak közötti számottevő szintkülönbség folytán a természet csodálatos vízeséseket hozott létre a tóvidéken, ami – túlzás nélkül mondhatjuk - valósággal ámulatba ejti a szemlélőt... A mediterrán és a kontinentális éghajlat keveredéséből igen kellemes mikroklíma alakult ki a környéken – nyaranta jótékonyan meleg az idő, télen viszont hamar megjelenik a hó is. Az ősz és a tavasz ámulatba ejtő színpompát varázsol a csodás vízfelületekkel tarkított erdei tájra – nem csoda, ha a Plitvicei tóvidék az év minden szakában más-más arcot mutat, ezért évtizedek óta számtalan látogatót vonz egész évben.

Általános információk

Földrajzi elhelyezkedés: a kontinentális Horvátország nyugati része
Éghajlat: kontinentális
Nyári átlaghőmérséklet: 24° C
Téli átlaghőmérséklet: -3° C

Gasztronómia

A környék konyhai kínálata igazán gazdag, de érdemes néhány napra megfeledkezni a kalóriákról, mert erre a tájra leginkább a „nehéz” ételek jellemzőek. A leggyakoribb alapanyagok a kukorica és az egyéb gabonafélék, illetve a tej és a hús. A kukoricakását, helyi nevén palentat, legtöbbször tejjel, vagy más tejtermékekkel, például joghurttal vagy aludttejjel fogyasztják. Ugyancsak tejből készülnek a finom helyi sajtok, melyeket általában szárított hússal kínálnak. A környék legismertebb étele mégis a báránysült, amely frissen elkészítve a legfinomabb.

Télen a szárított húst savanyú káposztából vagy babból készült főzelékekkel tálalják. Ugyancsak érdemes megkóstolni a különféle savanyított zöldségeket, amelyeket fűszeres kukoricakásával fogyasztanak. Nem feledkezhetünk meg a forró olajban kisütött fánkocskákról (uštipci) sem, az édességek közül pedig leginkább az almás rétest vagy a cukrozott fánkocskákat érdemes kipróbálni.

Sport

A hosszú séták és a hajókázás a Plitvicei Nemzeti Parkban tett látogatások elmaradhatatlan része. Akik nem szeretnek sokat sétálni kisvasúttal is bejárhatják a parkot. A természetben tett séták javítják a közérzetet, hiszen a zöld szín nyugtatóan hat, a friss levegő pedig testi és lelki felfrissülést nyújt.

A kalandvágyók feltétlenül próbálják ki a raftingolást a Korana-folyón. Ez a sport különösen tavasszal izgalmas, hiszen ilyenkor az olvadó hótól jelentősen megnő a folyó vízhozama. A kaland iránti vágyukat a Korana gyors folyású szakaszain tett kajak- vagy kenutúra is kielégítheti. A környező hegyeknek köszönhetően természetesen lehetőség van hegymászásra vagy sziklamászásra is.

Szórakozás és éjszakai élet

A mozgalmas éjszakai életet kedvelőknek tudniuk kell, hogy itt elsősorban a csendé és a nyugalomé a főszerep. A friss levegőn eltöltött nappali séta, gyalogtúra, rafting vagy kenuzás után, Önt is biztosan kellemes fáradság keríti hatalmába és leginkább a pihenést fogja választani. Napközben a Nemzeti Park és környéke számtalan lehetőséget tartogat, este pedig érdemes beülni egy pohár borra valamelyik szállodába vagy kávézóba.

Ajánlott látnivalók

A tizenhat Plitvicei tó
A tavakat két részre oszthatjuk: a felső békésebb tavakat (12) sűrű erdő veszi körül, míg a 70 méter magas sziklafalak tövében található alsó tavak (4) körül alacsonyabb növényzetet találunk. A Plitvicei-tavak mentén több kilométer hosszú rendezett gyalogösvény várja az idelátogatókat. Leggyakrabban kanyargós, fából készült hidakon lehet átkelni a tavak és vízfolyások felett. Mivel a nyár folyamán a tengermelléki időjárásnak köszönhetően rendkívül gazdag a növényvilág, télen pedig a kontinentális éghajlat miatt általában vastag hótakaró borítja a tájat, a Nemzeti Park minden évszakban számtalan érdekesség tartogat a látogatók számára.

A Plitvicei-tavak pillangói
Ki ne szeretné a látványos szárnyakkal és tarka színekkel ékesített pillangókat? Úgy tűnik, hogy a lepkék nagyszerűen érzik magukat errefelé, ezt bizonyítja, hogy több mint ötven lepkefaj honos a környéken. A látogatók egy része megelégszik azzal, hogy gyönyörködik a lepkékben, míg az amatőr természetbúvárok a szárnyak mintázata alapján talán néhány lepkefajt is felismernek. A pillangók általában a tavasz hírnökei, de mégis nyáron fordulnak elő a legnagyobb számban.

Növényvilág
Annak ellenére, hogy a Plitvicei-tavak flóráját csak viszonylag későn kezdték tudományos alapossággal kutatni, rövid időn belül fény derült annak rendkívüli fajgazdaságára. Ennek bizonyítéka, hogy a mai napig több mint 1140 növényfajt írtak le. Ezek között számos endemikus faj is található, amelyek legnagyobb része védett növénynek számít. Mivel a Plitvicei-tavak a kontinentális és a tengermelléki éghajlat találkozásánál fekszenek, rendkívül változatos és buja növénytakaróval találkozhatnak az idelátogatók. A vízben is több jellegzetes növény él, ilyen például a tavakban gyakori fehér tavirózsa, vagy a vízesések közelében megfigyelhető, érdekes nevű „ Zöld-szakáll”.

Állatvilág
Az itt előforduló állatfajok közül feltétlenül érdemes megemlíteni a leggyakrabban kora hajnalban vagy alkonyatkor aktív barnamedvét és a farkast, de megtalálható itt a róka, a hiúz vagy a borz is. A tavakban nagyszámú pisztráng él, de a horgászat egyelőre tilos. A Park madárvilága is rendkívül gazdag: több mint 140 madárfaj – az énekesmadaraktól a ragadozókig – fészkel errefelé. A Horvátországban előforduló lepkefajok megközelítőleg 30%-a a Plitvicei-tavak területén is honos.

Kirándulási lehetőségek

Drežnik
Az északnyugat Horvátországban található Drežnik, Slunj városának közvetlen közelében fekszik. Slunj nemcsak a Zágráb – Zadar útvonal tranzitállomásaként ismert, de az írásos emlékek által először a XIV. században említett település történelmi jelentősége is számottevő. Drežnik legjelentősebb műemléke az 1278-ból származó középkori vár, amely egykor a környékbeli nemesek és hercegek székhelye volt. Drežnik nemcsak vonzó kirándulóhely, de a tengerpart felé igyekvő utazók körében is közkedvelt pihenőhely, hiszen a különböző hal- és vadkülönlegességek, illetve a csodálatos természet rájuk is csábítóan hat.

Slunj
A városka a Slunjčica- és a Korana-folyó festői torkolatának közelében, a Zágráb – Plitvicei-tavak – Zadar útvonal mentén fekszik. Slunj több különlegességet is tartogat az idelátogatók számára. Ezek közül feltétlenül említést érdemel az 1323-ban épített vár, illetve a számos kis vízesésre épült régi vízimalmok, melyek mesekönyvek oldalaira emlékeztető együttesét a Rastoke városrészben csodálhatjuk meg.

A korhűen felújított faházak némelyike 300 évesnél is régebbi, körülöttük pedig gondosan ápolt kertek húzódnak. Már a látvány is elegendő érv ahhoz, hogy itt éjszakázzanak. Dalmáciába autózva feltétlenül töltsenek el néhány napot ezen a csodálatos tájon, és próbálják ki a raftingolást a Korana gyorsfolyású szakaszain. A vadvízi kalandok után pedig kóstolják meg a helyi hal- és vadkülönlegességeket – biztosak lehetnek benne, hogy nem fogják megbánni.

Forrás: adriatica.net