Keszthely-Fenékpuszta mellett a leendő M76 gyorsforgalmi út nyomvonalán, 26 ezer négyzetméteres területen dolgoztak a régészek. Július végéig tartott a mintegy fél éves munka. A bronzkortól kezdve a középkorig találtak leleteket: pénzérmék, ékszerek, fegyverek is előkerültek a fémkeresés során. Egy kora vaskori, 2600 évvel ezelőtti település maradványait is feltárták a régészek.

Az ásatást vezető Eke István számolt be a munka eredményeiről. A Göcseji Múzeum régésze elmondta, hogy a 8-10 épületből álló településen 50 fő lakhatott. A régész hangsúlyozta, hogy a kora vaskorból kevés síkvidéki települést ismernek a kutatók.

„Nagyon fontos hozadéka az ásatásnak szerintem az, hogy rávilágítsunk arra, hogy Keszthely-Fenékpusztán nem csak a rómaiak éltek. Hanem ezen kívül is nagyon sokrétű, nagyon fontos lelőhely a Balaton medencéjének a történetében. Ezek az időszeletek, amiket mi feltártunk mind-mind arra világít rá, hogy Keszthely környéke az mindig is közkedvelt lakóhelye volt az emberiségnek” - nyilatkozta Eke István.   

A Balatoni Múzeum a Kulturális Örökség Napjai keretében kalauzolta el a vaskorba az érdeklődőket. Havasi Bálint, intézményigazgató kifejtette, hogy Keszthely és környéke bővelkedik e korszak régészeti örökségében. A múzeum állandó kiállításában például az Apát és az Árpád utcában előkerült urnák, fibulák és ékszerek is láthatóak. 

„Keszthelytől egy kicsit távolabb, Zalaszántón vannak az igazi kora vaskori monumentális tájformáló elemek. Tátika középkori vára alatt, az alsó platón egy hatalmas, több hektáros kiterjedésű földvár terül el, alatt pedig közel 300 halomsír” -árulta el a Balatoni Múzeum igazgatója.   

A halomsírokat és a földvár helyét egy túra keretében is megmutatta az érdeklődőknek a Balatoni Múzeum a Kulturális Örökség Napjai keretében. A leletmustrával egybekötött előadásokon a vaskor mellett a vállusi pálos kolostor ásatásáról is hallhatott a közönség. 

Hársfalvi Ákos - Keszthelyi TV