„Mind Keszthely, mind Zala, mind Magyarország hozzájárult ahhoz, hogy 1848 méltóképpen emlékezetes legyen.” Így kezdte köszöntőjét Manninger Jenő, az országgyűlési képviselő kihangsúlyozta, hogy 1848-ban példát mutatott Magyarország, de még több olyan történelmi idő volt, amikor nemzetünk ezt megtette.
„Persze a világ változott és valószínűleg nem Magyarország után fog menni a világ, de mégis fontos, hogy pontosan, hogy azt lehessen vállalni a világ és Európa előtt is. És úgy gondolom, hogy ma is olyan kihívások előtt állunk, hogy érvényesek azok az idézetek, azok a pontok amelyeket 1848-ban fogalmaztak meg, nagyon sok minden teljesült, sosem lett semmi tökéletes, még mindig van tennivaló.” - fogalmazta meg Manninger Jenő.
A nemzeti ünnep két legfőbb jelképének – a kokárdának és a Nemzeti dalnak – a meggyalázásáról beszélt Ruzsics Ferenc. A város polgármestere elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány oktatáspolitikája elleni tiltakozók piros, fehér, zöld kockás ún. kockárdát készítettek erre a napra. Másik oldalról említette a városvezető a kormány migrációs politikája melletti kiállást hirdető Nemzeti dal átiratot, mely szerinte szégyenletes.
„Látható, hogy sokan balról is, de sokan jobbról is a demokrácia adta szabadságot felváltották a szabadossággal. Amit elkövetnek és amit bégetve követnek az merő gaztett. Gaztett egy bátran és egyben féltve őrzött eszme megjelenítői ellen. Erős szavak ezek? Vajon mit szólna a megfontolt Széchenyi, Táncsics, a zászlót felemelő Kossuth, a forradalmár Vasvári, vagy a lánglelkű Petőfi ezek hallatán? Vajon mit szólnának hozzá azok, akik e jelkép és nagyszerű vers szellemében életüket adták e hazáért, esetleg hosszú időre rabságban tartották őket, vagy életük végéig bujkálni voltak kénytelenek.” - hangzott el a város polgármesterétől.
Az ünnepségen a Tündérrózsa Gyermek-néptánccsoport adott műsort. A Ranolder iskola diákjai verbunkot és más ünnephez illő táncokat adta elő a múzeum lépcsője fölé emelt színpadon. A táncosok mellett énekekből és költeményekből összeállított műsort adott a Helikon Versmondó Kör két tagja Kulcsárné Fullár Melinda és Kiss Gábor.
„Van-e nagyobb tisztesség a világon, mint a szabadságért szolgálni.” Kossuth Lajos országgyűlésben elhangzott szavait idézte fel Gyimesi Endre, Zala megye díszpolgára. A keszthelyi születésű ünnepi szónok Kossuth mellett Deák Ferencet, Csányi Lászlót, a márciusi ifjakat és Batthyány Lajost és az általa vezetett első felelős magyar kormányt is méltatta.A szabadságharc kapcsán Gyimesi elmondta, hogy a verség ellenére is hazánk visszakerült Európa térképére.
„Ma már saját döntéseink határozzák meg a 21. századi létünket, nem mindegy miként sáfárkodunk kivívott jogainkkal, nem mindegy, hogy meg tudjuk-e őrizni a nemzet sajátosságait, megvédeni történelmi értékeinket, mert a hazafiság nem olcsó holmi, hanem ma is nemzetfenntartó erő, erőforrás. Apáink mindig tisztelettel tekintettek a magyar nemzeti lobogóra, vagy a kokárdára, a magyar értékekre, a magyar érzésre. Őseink hittek az igazságban, a többség számára egyértelmű erkölcsi cselekvésben. Ma sajnos az önérdek és a szabadság erősek legitim joga. Bár mindenki belül van az alkotmány sáncain, de ma még a bőség kosarából nem egyaránt vehet mindenki. Kiváló elődeink emlékének ápolásával tudunk-e vajon hatni a fiatalok nemzeti öntudatának a megőrzésére és épülésére?” - mondta el tartalmas beszédében az egykori miniszteri biztos.
Az ünnepséget követőn nyílt meg a „Kardra Magyar” vívástörténeti kiállítás. Balatoni Múzeum és a Magyar Szablyavívó Iskola közös tárlatán dísz- és használati fegyverekkel mutatják be hazánk történelmi hagyományait, ezen belül a katonai szablyavívást.
Hársfalvi Ákos - Keszthelyi TV